Az apadó folyó krónikája (I.)
„Minden hatalom a néptől ered, és azt ruházza át képviselőire” – ezt fogalmazzák meg a különböző demokratikus alkotmányok immár mintegy kétszázötven éve. A magyar nemzet Szlovákiában élő részének hatványozottan is fontos ez a megállapítás, hiszen nemcsak olyan képviselőkre kell a hatalmát átruháznia, akik az egyén, hanem akik a magyar közösség egészét érintő érdekeket is reprezentálják. A képviselők kiválasztása az egyes választásokon zajlik, amelyek közül a legmeghatározóbb a parlamenti választás.
A legutóbbi, 2023. szeptemberi parlamenti választások apropóján dolgozta fel és tette közzé az elmúlt évtizedek parlamenti választásainak a magyarság szempontjából legfontosabb eredményeit a csallóközcsütörtöki Pro Civis társadalmi kutatásokat végző műhely, amelynek vezetője, Őry Péter. Annyit elöljáróban elárulhatunk, bár a közélet és a politika iránt érdeklődő olvasóinknak talán nem lesz meglepetés, hogy a mára kialakult helyzet súlyos, ám tegyük hozzá, vélhetően nem reménytelen. A kutatók komplex módon vizsgálják az adatsorokat, így olyan ok-okozati összefüggésekre is rámutatnak, amelyeket az átlagválasztó nem vesz észre.
– mondja mindjárt bevezetésképpen a kiadvány egyik fő következtetését Őry Péter. Az elemzés a 2002-es választással kezdődik, amikor az akkor még egyetlen szlovákiai magyar pártra leadott szavazatok száma történelmi csúcsot ért el, 321 ezer szavazattal. Foglalkoznak a magyar nemzetiségű lakosság fogyásának a hatásával, akárcsak a magyar nemzetiségű lakosság elöregedésének a választási részvételre gyakorolt hatásával, továbbá a választási eredmények és a választásokon való részvételi hajlandóság kapcsolatával.
– folytatja Őry.
A döbbenetes az, hogy a magyar vagy magyar érdekeltségű pártokra a magyarok közül ilyen kevesen még nem szavaztak, mint legutóbb, 2023 szeptemberében. Ezt a Dunaszerdahelyi járás példáján lehet a leglátványosabban bemutatni, de a séma érvényes szinte bármelyik magyarlakta járásra.
– mutatja az adatokat Őry Péter. Majd 2012-ben ez az arány 83 százalékra módosul, azaz némi csökkenés áll be.
2016-ban, amikor a társadalomban jelen van a masszív Fico-ellenes hangulat, illetve a Dunaszerdahelyi járás lakosságának a nemzetiségi összetétele is fokozatosan változik a szlovák betelepülők miatt a magyarság kárára, de még így is 75 százalékot ér el a magyar pártokra leadott szavazatok aránya a járásban. 2020-ban – ez egy újabb törés éve minden egyes magyarlakta járásban – viszont a vizsgált járásban a két párt összesen már csak a magyar szavazatok nem egész 60 százalékát kapta.
Azaz a 2002 és 2023 közötti időszakban a 86 százalékról eljutottunk a 47 százalékra, pontosabban a járásban leadott szavazatokból ilyen arányban részesültek a magyar pártok. Természetesen nem szabad megfeledkezni a demográfiai folyamatokról sem, mert amíg 2002-ben 80 százalék körüli volt a magyar nemzetiségű lakosság aránya a Dunaszerdahelyi járásban, 2023-ban ez a szám már 70 százalék körülire csökkent.
2002-ben Szlovákiában a magyarság aránya 9,6 százalék, a magyar párt pedig 11,2 százalékos eredményt ér el a parlamenti választáson, azaz több szavazatot kapott, mint a magyar lakosság aránya. Ez azt jelentheti, hogy a magyar választók vagy nagyobb arányban szavaztak, mint a szlovák választók, de jelentheti azt is, hogy a magyar pártra szlovákok is szavaztak. Ez a 11,2 százalék változott 2023-ban 4,38 százalékra a Szövetség esetében, de ha hozzáadjuk a másik két mikropárt eredményét, akkor sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.
Az ezredforduló utáni évtizedben 9 százaléknyi a magyar lakosság aránya, a magyar párt viszont 11 százalékot ér el. Amikor tehát ténylegesen is csak egy magyar párt van és nincsenek kiteregetett belső viták, nagyobb arányban megy el szavazni a magyar, és a statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy szlovákok is szavaztak a magyar pártra. Még 2020-ban is, amikor a Híd pártot a választók kiebrudalták a parlamentből, az MKÖ (Magyar Közösségi Összefogás) pedig nem jutott be, a két pártra leadott összes szavazat elérte a 6 százalékot. Ez az összesített eredmény 2023-ra már csak 4,5-4,7 százalék között mozog. A valós választói potenciál viszont ennél lényegesen magasabb.
A rendszerváltoztatás után mintegy 400 ezer, 2023-ban azonban már csak 355 ezer szlovákiai magyar választóval számolhattunk hangsúlyozottan az ún. első nemzetiség, illetve a szlovákiai magyar társadalom életkori összetételét is figyelembe véve.
A 2023-as választásokon 18 212 szavazat hiányzott az 5 százalékos parlamenti küszöb eléréséhez. 130 ezer szavazó választotta a Szövetséget, közel 76 ezer magyar szavazó pedig szlovák pártot támogatott, beleérve a két mikropárt szlovákokkal közös listáját is. Arányait tekintve a Szövetség párt az összes magyar szavazatok 36,6 százalékát szerezte meg, 41,8 százalék otthon maradt és 21,6 százaléknyi magyar szlovák pártot választott 2023-ban.
Felvetődik a kérdés, hogy a magyar választópolgárok mely szlovák pártokra szavaztak és milyen számban, illetve arányban. A kérdést nem lehet pontosan megválaszolni, a Pro Civis kutatói a magyarok lakta településeken összevetették a két utolsó parlamenti választás eredményeit.
Smer–SSD
Még a kétharmados magyarsággal rendelkező települések nagy részén is sokkal jobb eredményt hozott a szociáldemokrata párt 2023-ban, mint az előző választásokon, tehát vélhetően számos magyar választó is támogatta Robert Fico pártját.
PS
A PS a politikai palettán a Smer–SD ellenpólusaként szerepel, viszont kisebb mértékű növekedést ért el a magyarok lakta településeken, tehát kevesebb magyar szavazatot vitt el, mint a Smer.
OĽaNO
A 2020-as választások meglepetése, az akkor győztes mozgalom először szerzett jelentős számban magyar választókat.
A párt támogatottsága 2023-ra „tanítani való” példaként zuhant le, s ez a magyar választók távozását is jelentette.
Hlas–SD
A Hlas–SD esetében nincs összehasonlítási alap, ugyanis 2020-ban a párt még nem létezett, viszont a 2023-as eredményükből az látszik, hogy a PS-hez hasonlítható arányban szerzett szavazatokat a magyarok által lakott településeken.
SaS
A liberális párt támogatottsága országosan is elég stabilnak mondható, ez látható a magyarok lakta településeken is, hiszen jelentős átfedés van a 2020-as és a 2023-as eredmények között.
SNS
Az egykor szélsőjobbos párt listáján számos nemzeti érzelmű jobboldali jelölt indult és a 2020-as parlamenti kiesést követően 2023-ban sikerült a pártnak visszakerülnie a törvényhozásba. A magyarok által lakott településeken viszont nem történt ilyen jellegű elmozdulás a párt támogatottságát illetően.
KDH
A 2020-as választásokon sem sikerült megugraniuk az 5 százalékos küszöböt, 2023-ban viszont már igen. A Pro Civis adatelemzése szerint a mozgalomnak változatlanul alacsony a támogatottsága a magyarok által lakott településeken.
2002 és 2023 között a szlovák pártok támogatottsága gyakorlatilag megnégyszereződött a magyar többségű településeken, ami nem magyarázható a szlovák nemzetiségű lakosság számbeli növekedésével. A 2002 és 2012 közötti időszak parlamenti választásain a szlovák pártok támogatottsága 14 és 17 százalék között váltakozott, az ezt követő időszakban ezek a mutatók – főként 2020 után – „kilőttek”, 2023-ban a szlovák pártok támogatottsága a magyarlakta vidékeken bőven meghaladta az 50 százalékot. A tanulmány szerint ennek számos oka van, de a Pro Civis szerint az látható, hogy a Szövetség nem tudta sikeresen megszólítani a Most–Hídnak hátat fordító szavazókat.
Még a politikában jártasabb olvasónak is folytonosan figyelnie kell az egyes magyar vonatkozású pártok nevének olvasásakor, hiszen főleg 2010 után már megnevezések egész kavalkádjával találkozhatunk magyar vonalon. 2002-ben és 2006-ban az MKP indult. A 2010., a 2012., és a 2016. évi választásokon az MKP és a Most–Híd. A 2020-as választáson az MKÖ (MKP, Összefogás, Magyar Fórum) és Most–Híd. A 2023-as választáson pedig a Szövetség (MKP, Összefogás, részleges Híd), valamint a Modrí, Most–Híd, és a szlovák pártokkal közös listát alakító Magyar Fórum. Elemzési szempontból viszont magyar vonatkozásban az elmúlt 20 évben két jelentős szavazóbázisról beszélhetünk, az MKP-s és a hidas csoportról.
(Az elemzés bemutatását a következő számunkban folytatjuk.)
Megjelent a MAGYAR7 16. számában.
