Árvizek: a megközelítésmódon kell változtatni
Extrém erős csapadékmennyiség esetén már nem lehet arra számítani, hogy a vízvisszatartó intézkedések képesek lesznek az egész árvizet visszatartani. Ez fizikailag lehetetlen. Azonban csökkenthetik az árhullám csúcspontját és mértékét, ezzel egyidejűleg a károk mértékét is. Erről Andrej Škrinár, a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vízügyi Tanszékének munkatársa beszélt a TASR-nek.
„Az egyetlen 100%-os védelem az árvizek ellen az, ha megváltoztatjuk a gondolkodásmódot – nálunk ugyanis bevett gyakorlat, hogy a házakat szó szerint a patakok és folyók partjaira építjük, gyakran megfelelő vízügyi engedélyek nélkül, majd elvárjuk, hogy az állam sokkal nagyobb költségek árán biztosítsa az árvízvédelmet, mint amekkora az árvízi károk lennének” – mondta Škrinár. Hozzátette, hogy amíg az emberek gondolkodása nem változik meg ebben a tekintetben, ezek az építményeknek az árvíz esetén továbbra is veszélyeztetve lesznek.
Ez azt jelenti, hogy az erős zivatarok mellett a csapadékmentes időszakok is meghosszabbodnak. Ezért a vízgazdálkodást ennek az ismeretnek megfelelően kell alakítani.
Ezzel szemben a leghatékonyabb megoldások azok lesznek, amelyek a területet felkészítik arra, hogy a lehető legtöbb csapadékot megfogja, és azt lassan és fokozatosan szabadítsa fel az alacsony vízállású időszakokban, ezzel egyidejűleg csökkentve az aszály kockázatát” – magyarázta Škrinár.
A városi vízfolyások mentén, ahol nagyobb árvízi károk fenyegetnek, Škrinár szerint közvetlen intézkedésekkel, például mederkorrekciókkal és gátakkal lehet védekezni, vagy közvetett módon, például víztározók és száraz tározók építésével.
A kiépített medrek és gátak azonban karbantartást igényelnek, és ennek elhanyagolása katasztrófához vezethet, mint például a legutóbbi ddévényújfalui árvíz esetében, ahol az emberi mulasztás miatt nem működött megfelelően a belvízszivattyú-állomás.
Másrészről az árvizek Škrinár szerint pozitív jelenségek a természet számára. Az ökoszisztéma felkészült rájuk, és sok esetben még függ is tőlük. Ezért elengedhetetlen, hogy a vízfolyásokat ott, ahol nem fenyeget nagy kár, természetes állapotukban hagyják, hogy az árvízvíz a kiöntési területeken szétterüljön.
– tette hozzá Škrinár.
