Aki zörget, annak megnyittatik
Komoly előrelépés körvonalazódik a médiatörvény ügyében, miután múlt kedden a Szövetség politikusai egyeztettek a kulturális minisztériumban. Ha a jogalkotás a tárca ígéreteinek megfelelően alakul, új lehetőségek nyílnak a magyar nyelvű televíziózás előtt.
A kulturális tárca október közepén kezdeményezte a médiatörvény megváltoztatását.
A tervezett módosítás az akkor beharangozott formájában ugyan a gyakorlatban nem járt volna a nemzetiségek nyelvén sugárzott televíziós műsoridő csökkenésével, de egy garantált, meglévő jogot vett volna vissza.
A látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a közmédia 2010 óta mulasztásos jogsértést követett el, hiszen nem biztosította a törvényben garantált műsoridőt a nemzeti kisebbségeknek – állítja Őry Péter. A Pro Civis elnöke évek óta foglalkozik a kérdéssel, és arra emlékeztet, hogy
2010-ben módosított szabályozás a közmédiában a népességen belüli aránynak megfelelő műsorszórást írt elő a Szlovákiában élő nemzeti közösségek nyelvén. Ez a magyarság esetében a 2011-es népszámlálási adatok tükrében 8,5 százalék lett volna.
Őry hozzátette, mivel még nem ismerjük az idei népszámlálás nemzetiségi adatait, a tíz évvel ezelőtti cenzus eredményeit kell a mai napig irányadónak tekinteni.
Ehhez képest a televíziós műsorszórásban az előző évtizedben a magyar nyelvű műsoridő a törvényben garantáltnak csupán a töredéke volt. Például 2019-ben 1422 óra járt volna, a valóság pedig 121,9 volt. A 2020-as év még ennél is rosszabb volt, 2022 órányi magyar nyelvű televíziós műsor helyett 57,3 órát sugárzott a közszolgálati televízió magyar nyelven – vagyis a garantált műsoridő kevesebb, mint három százalékát. Ez a törvénysértő helyzet annak ellenére változatlan maradt, hogy a mulasztásos jogsértésre több beadványban hívta fel a figyelmet Őry Péter, ezeket azonban rendre eltussolták vagy lesöpörték.
Őry hangsúlyozza, a tervezett módosítás némileg valóban növelte volna a kisebbségek nyelvén történő sugárzást a közszolgálati televízióban, hiszen az elmúlt években rendre mintegy 200 órát vagy annál is kevesebbet sugárzott a nemzetiségek nyelvén az RTVS, és a műsoridő fokozatosan 360 órára emelkedett volna a módosításnak köszönhetően.
Kivették volna azonban a törvény szövegéből azt a megfogalmazást, hogy a kisebbségi közösségek a népességen belüli arányuknak megfelelően részesülhessenek a teljes műsoridőből.
Ez pedig komoly visszalépést jelentene, hiszen egy meglévő, garantált jogot venne vissza a kisebbségi közösségektől, beleértve a felvidéki magyarságot – húzza alá Őry Péter.
A Szövetség a kulturális minisztérium által kidolgozott médiatörvényhez a tárcaközi egyeztetés során csoportos véleményt nyújtott be, amelyben a kisebbségi közösségeket hátrányosan érintő változtatásokra hívták fel a figyelmet. Egyúttal szorgalmazták a kisebbségi adásidő bővítését, illetve azoknak a műsoroknak a listáját is, amelyek kivételt élveznének a kötelező feliratozás, illetve az államnyelvre fordítás kötelezettsége alól.
Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke a keddi egyeztetést követően arról beszélt, a párt számára kitüntetett cél, hogy azok a jogszabályok, amelyek érintik a felvidéki magyarságot, a közösség képviselőivel egyeztetve, vagyis participatív módon szülessenek. A Szövetség ennek kapcsán élt a tárcaközi egyeztetés lehetőségével, illetve korábban a vizuális kétnyelvűség bővítéséhez is hozzájárultak a párt szakértői a javaslataikkal – hangsúlyozta Mózes.
A múlt keddi egyeztetésen a tárca képviselői ígéretet tettek arra, hogy nem sérül a kisebbségi jogokat érintő status quo (a jelenleg hatályos állapot), vagyis az arányosság elve nem kerül ki a jogszabályból. A tervezett módosításhoz képest előrelépés az is, hogy a közszolgálati televízióban megemelik a kisebbségi műsoridőre szánt minimális órakeretet.
A tárca ígéretei szerint a tervezett éves kisebbségi műsoridőt a korábban ígért 360 óra helyett fokozatosan legalább 500 órára emelik, ráadásul az eredetileg tervezett 2025 helyett már 2024-ben elérve a garantált órakeretet.
Ugyancsak előrelépés, hogy a Szövetség javaslatát meghallgatva, nemcsak az éves órakeretet, hanem a naponta garantált kisebbségi műsoridőt is meghatározták. A tárca ígéretei szerint minden munkanapon legalább 120 perc kisebbségi nyelven sugárzott műsoridőt biztosít a közszolgálati televízió.
A kisebbségeknek jutó műsoridő kapcsán a változtatás után is aránytalanság marad, hiszen kompenzálni kell a kis létszámú közösségeket
– hívta fel a figyelmet Őry Péter. Nem szabad feladni a jogérvényesítés lehetőségét, végig kell menni az úton – hangsúlyozta a Szövetség elnökségi tagja.
Rigó Konrád, platformelnök is kiemelte, az 500 óra nem a végcél, hanem a kezdet. Rigó szerint,
ha a megemelt kisebbségi műsoridőhöz nincs hozzárendelt pénzkeret, a törvényt nem fogják betartani. Ezért javasolta a Szövetség, hogy a kisebbségi műsorok mellé rendeljenek garantált minimális összeget
– hangsúlyozta Rigó Konrád.
A Szövetség azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén sugárzott zenei műsorokkal is feltölthető legyen a törvényben rögzített hazai – értsd, szlovák nyelvű – zenei kvóta. Ebben azonban a múlt keddi egyeztetésen sem sikerült megállapodni – Rigó úgy fogalmazott, erre nincs politikai akarat a kormánykoalíció részéről. A kulturális tárca ígéretei szerint a Pátria Rádió esetében eltekintenek a kvóta betartásától – tette hozzá Rigó.
A Szövetség a televíziós műsorszórás kapcsán indítványozta, ne csak az Európai Unió hivatalos nyelvei, hanem minden Szlovákiában élő nemzeti kisebbség nyelve korlátozások, megkötések nélkül használható legyen – vagyis a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően ne kelljen kötelezően lefordítani, feliratozni a műsor tartalmát.
Az elmúlt hetekben több, a kisebbségi jogokat érintő kérdésben sikerült vagy kézzelfogható eredményt elérni, amire példa a közúti útjelző táblák kétnyelvűsítése, vagy a kormányzati tisztviselők részéről komoly biztosítékot kapni a jogbővítésre, mint a médiatörvény esetében.
Felmerül a kérdés, hogy bár a kormányprogram a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében több ponton ígért előrelépést, másfél évig miért nem valósult meg ebből semmi? S ha ez így van, mi magyarázza az utóbbi hetekben bekövetkezett fordulatot?
Kézenfekvőnek tűnik a magyarázat, hogy október elején hosszú vajúdás után megalakult a Szövetség, ami több szempontból új helyzetet eredményezett. 2020 februárjában az urnához járuló magyar választók egyharmada szlovák pártokra, legnagyobb számban a választásokon győztes OĽaNO mozgalomra voksolt.
A Szövetség megalakulásával a legnagyobb kormánypárt új kihívással találkozott: magyar választóik megtartásához már kevésnek ígérkeznek a szépen hangzó gesztusok és ígéretek.
Jól látható azonban, hogy a kisebbségi jogok tekintetében továbbra sem várhatunk tényleges áttörést, legfeljebb kisebb engedményeket. Azokat is csak akkor, ha a szlovák nyilvánosság már nem árazta be az ellenkezőjét, hiszen
a magyar választók kedvéért a legnagyobb kormánypárt aligha megy szembe a nagyobb súlyt képező szlovák választótáborával.
Ráadásul több javaslat, ami a magyar választók megnyerését szolgálja, szakmailag olyannyira előkészítetlen, hogy valójában tényleges gyakorlati előrelépés helyett szerzett jogok visszavételével járna.
Előrelépésről annak köszönhetően beszélhetünk, hogy a Szövetség szakértőinek, politikusainak javaslatait a jogalkotó beépíti a tervezett változtatásba. Magyarán, az egységes fellépés és a szakmai felkészültség jól kamatozik
– a Szövetség által felkavart politikai állóvizet így tudja leginkább a maga javára fordítani a felvidéki magyar közösség.
Megjelent a Magyar7 2021/44. számában.
