Miért keverheti még mindig a kártyát Robert Fico? Megjelent a Magyar7 44. száma
Készül vissza a hatalomba a volt kormányfő, de nincs mit csodálkozni, hiszen a kormány finoman fogalmazva nem áll a helyzet magaslatán.
A belügyi tárcánál zavaros, leginkább belháborúhoz hasonlítható viszonyok vannak, főrendőrök jönnek-mennek, vagy viszik őket. Másfél év nem volt elég, hogy a koalíció a meghirdetett nagy korrupcióellenes harcában megfogalmazza a jogállamiság helyreállításának cselekvési tervét, 17 pontjuk csak papírtöltelék maradt.
Az elmúlt hetekben több, a kisebbségi jogokat érintő kérdésben sikerült vagy kézzelfogható eredményt elérni, amire példa a közúti útjelző táblák kétnyelvűsítése, vagy a kormányzati tisztviselők részéről komoly biztosítékot kapni a jogbővítésre, mint a médiatörvény esetében. Felmerül a kérdés, hogy bár a kormányprogram a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében több ponton ígért előrelépést, másfél évig miért nem valósult meg ebből semmi? S ha ez így van, mi magyarázza az utóbbi hetekben bekövetkezett fordulatot? Kolek Zsolt heti politikai összefoglalójában nemcsak kérdez, a lehetséges válaszokat is megadja.
Haják Szabó Mária azt írja külpolitikai jegyzetében, hogy nem egységes a migránsok megítélése. Akiket hajókkal szállítanak az NGO-k az olasz partokhoz, azok jöhetnek, akiket repülőgéppel szállíttat Lukasenka belarusz elnök a litván és a lengyel határhoz, azok nem szívesen látott vendégek. Legalábbis erre lehet következtetni a német külügyminiszter kirohanásaiból.
A világgazdaság elkezdett felpörögni, nagy részénél másfél év alatt újra elérték a járvány előtti teljesítményt. Európa azonban ebben is hátul kullog, s a tagországok közül csupán 10-en tudják ezt elmondani, (köztük Magyarország). Szlovákia a többi 16 országgal csak reménykedik, hogy jövőre talán utoléri 2019 végét. Míg a világ többi részén süvít a gazdaság, és teljesen törvényszerű, hogy mindez az infláció növekedésével jár, esetleg nyersanyaghiánnyal, addig Európa ugyanezeket megkapja anélkül, hogy átélné a robogás mámorító érzését, olvasható Matus Tibor elemzésében a 16-17. oldalon.
Az Uniónak meg kell védenie a lengyel népet önmagától, mert hiába van demokratikusan megválasztott kormánya a lengyel népnek, azt csak valamilyen tudatködös állapotban választhatta meg.
Legalább is így véli az Európai Parlament, amely egyre egyszínűbbé válik, a hatalmat átvette a liberális baloldal és a sokszínűség, a demokrácia, a jog egyre inkább bohózattá válik, írja háttér elemzésében Kövesdi Károly, lapunk főmunkatársa.
Dánia több mint egy évtizede támogatja a Szlovákiában mezőgazdasági termelést folytató vállalkozásait. Sőt, a szlovák állam is közpénzt áldozott a dán vállalkozók megsegítésére.
A kérdés az, hogy ha Budapest és a magyar kormány készít elő mezőgazdasági vállalkozásokat támogató alapot, akkor az miért jelent problémát Pozsonynak? A válaszokat megtudhatja Somogyi Szilárd cikkéből, amelynek már a címe is sokatmondó: (Termő)földöntúli megoldások.
Az idei kerek életjubileuma alkalmából november 6-án 19 órától a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban jeles művészbarátaival együtt ad nagykoncertet Korpás Éva népdalénekes, a Külhoni Magyarságért Díj kitüntetettje. Az eseményen végre a tavaly nyáron megjelent, ám a pandémia miatt eddig be nem mutathatott Szívharang című albuma anyagát is megismerheti a közönség. Nagy-Miskó Ildikó beszélgetett a művésszel.
Az évszázadok óta megtapasztalható nyugati türelmetlenséget és a magyar protestáns rendek toleranciáját vizsgálja, illetve hasonlítja össze jegyzetében Fülöp Antal.
A protestáns rendek jelszava: „Mindenki maradhasson abban a vallásban, amelyikben maradni akar.” Önmérsékletben tehát példát adtak Nyugat-Európának!
Földváry Gábor Pestmegye híres alispánja rokonszenvezett a magyarországi reformtörekvésekkel és elsősorban a magyar nyelv egyenrangúsítása érdekében kifejtett sokrétű – olykor még a vele egyébként hasonlóan gondolkodó magyarokkal is vitázott. Erőfeszítései eredményesek voltak: megépült a nemzet színháza, de nem volt egyszerű dolga. Erről olvashatnak a Leporolt históriák legújabb fejezetében Lacza Tihamér tollából.
Molnár Gabriella Újraéled az ipari kender a keleti végeken című írásában egy magyar-szlovákiai magyar összefogásról tudósít. A Kárpát-medencére kiterjedő ipari kendergazdaság-fejlesztési programon öt éve dolgozik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI). A határon átívelő INTERREG Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program projektnek köszönhetően a nagygéresi önkormányzat, egy-egy nagygéresi és kassai kisvállalkozó, valamint egy nagykaposi civil szervezet is a kedvezményezettek között van.
II. Rákóczi Ferenc 115 éve Kassán címmel kétnapos nemzetközi konferenciát tartott a Kassai Polgári Klub és a Kelet-szlovákiai Múzeum abból az alkalomból, hogy 115 évvel ezelőtt szállították haza II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak földi maradványait. Fábián Gergely készített összefoglalót a konferenciáról.
Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezésre került sor a Klenóc község határában, több mint 800 méter tengerszint feletti magasságban fekvő pusztaréti temetőben, ahol 12 magyar katonát takar a sírhant. Erről tudósít Virsinszky Tamás.
Liszt Ferenc kétségkívül a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, egyben az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja volt, nem csoda, hogy több nemzet is a magáénak szeretné vallani. Liszt azonban, annak ellenére, hogy élete végéig nem tanult meg tökéletesen magyarul, magyar művésznek vallotta magát, amit többször kifejezésre is juttatott. Dunajszky Éva a zeneszerző születésének 210. évfordulója alkalmából tartott pozsonyi ünnepségről számol be.
A Pro Cultura díj átvétele után Németh Imre azt mondta, ha újra kezdhetné az életét, nagy valószínűséggel mindent ugyanígy csinálna. – A zene az életem, de természetesen krízishelyzetek mindig adódnak. Reczai Lilla beszélgetett a sokoldalú muzsikussal, aki Somorja városához fűződő viszonyáról is beszélt.
A Füleki Vármúzeum által a somoskői várban végzett dokumentált régészeti feltárás jelentőségéről és eredményeiről olvashatnak Agócs Szvorák Emese beszámolójában.
Timi és Rajmund gyermekotthonban nőttek fel testvéreikkel együtt. Ennek ellenére nem hibáztatják szüleiket, és közösen le tudták rakni egy boldog család alapjait, ahová saját két kisgyermekük mellé fokozatosan kivették az otthonból Rajmund testvéreit is. A családhoz Bokor Klára látogatott el.
Már Léván is elérhető a Mária Rádio Mirjam. A rádió az FM 100,6-os frekvencián, az egész nap folyamán, magyar nyelven sugároz, és nagy öröm, hogy egy szórvány közösség megmaradását tudják segíteni, olvasható Kaszmán Zoltán beszámolójában.
Az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. Nemcsak a nőket sújtja, hanem a férfiakat is, de rendszeres önvizsgálattal, illetve a szűrésekkel megelőzhető a nagyobb baj, írja Domonkos Andor kutatóorvos.
Van egy gyöngyszem az Alpokalján, ez pedig Kőszeg városa. Oda kalauzolja el olvasóinkat Kövesdi Károly, lapunk főmunkatársa. Nem véletlen, hogy az ország egyik legszebb településének belvárosát, amely valami csodával határos módon szinte érintetlen maradt, nemzeti örökséggé nyilvánították. A rengeteg barokk épület mellett újabb építészeti remeket is találunk, például a millecentenárium évében, 1996-ban felszentelt új református templomot.
Több mint húsz évvel ezelőtt találkozott először a tűzzománc készítésének technikájával a gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola műhelyében. Már akkor elvarázsolták őt a technikában rejlő lehetőségek, és Borka Dávid Bendegúz jelenleg az intézményben oktat ötvöszománc-technikákat és ékszerkészítést. Erről mesélt Reczai Lillának.
Babos zakuszka és egy gyorsan elkészíthető kevert süti receptjével jelentkezik Vass Laura. Munkatársunk, Vas Gyula letesztelte a Renault Kangoo Van Blue dCi 95 autót, a jó fuvarost.
Ondík Gábor interjút készített a csallóközi Almási Lászlóval, az Ostrava góllövőjével, Rajkovics Péter pedig a kézilabda legjobb hazai és magyarországi csapataival, esélyeikkel foglalkozik.
Olvasóink írták rovatunkban egy katona édesanyjának írt meghatóan szép levelét találják.
A Magyar7 44. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. A templomokat bemutató sorozatunkban ezúttal a Dejte község Mindenszentek-temploma került lapunk hátsó borítójára.
