A Szövetség esélye
Rendezte sorait a Szövetség, miután a Híd platform néhány politikusának távozása után megválasztották a párt döntéshozó testületeinek hiányzó tagjait. Ezzel újra döntésképessé vált a grémium, vagyis a Szövetség napokon belül véglegesítheti a választási jelöltlistáját.
Boris Kollár házelnök múlt pénteken kihirdette a választások időpontját, ezzel hivatalosan is kezdetét vette a kampány. A választások kihirdetését követően új párt bejegyzésére, vagy a jelölő szervezetek nevének megváltoztatására már nincs lehetőség. A szeptember 30-i voksoláson induló pártoknak július 2-ig kell leadniuk a jelöltlistájukat.
A Szövetség legszűkebb döntéshozó testületébe a Most–Híd platform részéről az Országos Tanács újonnan megválasztott elnöke, Pandy Péter Kassa megyei képviselő és a platform új elnöke, Pál Attila nyert mandátumot. A párt Országos Elnökségének új tagjai a Híd platform részéről Andruskó Imre és Vitkó Andrea Nyitra megyei képviselők lettek.
A kampányidőszakra fordulva egyre fontosabb lakmuszpapírt jelentenek a közvélemény-kutató cégek által publikált felmérések. A 2020-as választásokat megelőzően a felmérésekben rendre felülmérték az akkor még kormánypárti pozícióban lévő Most–Híd vegyespártot, ezzel jó eséllyel választók ezreinek döntését befolyásolva. A Most–Híd végül alig két százalékot ért el, a Magyar Közösségi Összefogás pedig közel kétszer annyi szavazatot gyűjtött, miközben az előzetes felmérések nem egy esetben a Hidat hozták ki erősebbnek.
Ezt az állítást meggyőzően igazolják az elmúlt hetekben megjelent felmérések, amelyekben ugyan egyelőre a becsült 3-4 százalék körüli támogatottsággal a Szövetség is elmarad a parlamenti küszöbtől, de jóval erősebb pozícióból rugaszkodik neki a kampányidőszaknak, mint az egy százalékos láthatósági küszöb körül álló Magyar Fórum vagy a Most–Híd 2023.
A Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórumnak korábban volt néhány kiugró eredménye a felmérésekben. Ebben, feltételezve, hogy a kutatók valós adatot rögzítettek, komoly szerepe lehetett a párt nevében szereplő magyar jelzőnek.
A hidas szakadárok által életre hívott Most–Híd 2023 a Modríval összefogva sem látszik esélyesnek az öt százalékos küszöb megugrására. Hiába tért vissza a brüsszeli szélárnyékból a pozsonyi politikába az ezredforduló sikeres gazdasági reformjaiban vitathatatlan érdemeket szerző Mikuláš Dzurinda, újsütetű pártja messze nem vetekszik a negyedszázaddal ezelőtt Mečiarral szemben erős alternatívát kínáló SDK akkori potenciáljával.
Ahogy Dzurindának, úgy Bugár Bélának is eszébe juthat a régi pápaválasztási ceremóniákon elhangzó latin szállóige: sic transit gloria mundi, vagyis, így múlik el a világ dicsősége.
Bugár a múlt héten ugyancsak visszatért a félhomályból, belépve a Most–Híd 2023-ba. A vegyespárt korábbi elnöke ezzel a lépésével egyrészt utólagosan is igazolja a feltételezéseket, hogy 2020-as visszavonulása után is komoly ráhatása maradt a Most–Híd, majd a Most–Híd platform működésére. Vélelmezhetően a Most–Híd platform májusi szakadása sem történhetett volna meg az egyetértése nélkül. Másrészt Bugár a visszatérésével saját nélkülözhetetlenségét leplezi le, amellyel akarva-akaratlan elégtelen bizonyítványt állít ki a Most–Híd 2020 utáni vezetőiről.
Ami Dzurinda kevés politikai babérral kecsegtető visszatérésére igaz, az helytálló Bugár Bélával kapcsolatosan is. A szlovákiai magyar politika évtizedes állócsillaga legkésőbb 2018-ra, amikor a Most–Híd a Kuciak-gyilkosságot követően sem lépett ki a Smer által dominált kormányból, elveszítette hitelét a választók széles tömegei előtt. Meggyőzően igazolja ezt a 2019-es köztársaságielnök-választás egyéni kudarca és pártja bukása a 2019-es európai parlamenti és a 2020-as hazai törvényhozási választásokon.
Bár kínálkozik a párhuzam a 2020-as választásokkal, hiszen idén szeptember 30-án is több magyar lista mérkőzik meg, a helyzet alapvetően különbözik a három évvel ezelőttitől. A magyar etnikai érdekképviseletnek, a Szövetségnek ezúttal a parlamenti bejutásra abszolút esélytelen riválisokkal kell megküzdenie, szemben a Magyar Közösségi Összefogással, amelynek a már megkopott erejű, de mégis hivatalban lévő miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők egész sorát adó Most–Híddal kellett szembenéznie.
Figyelmeztető jel azonban, hogy a szlovák pártok 2020-hoz hasonlóan ismét kivetették a hálójukat a magyar szavazatokra.
Pontosnak mondható becslés szerint 2020-ban az urnákhoz járuló magyar választók egyharmada szlovák pártra adta a voksát, legnagyobb részük Igor Matovičot segítette a választási győzelméhez.
Idén a Hlas-SD ismert magyar nemzetiségű sportolóval célozza meg a magyar szavazókat, de még a Smer-SSD egyik feltörekvő dél-szlovákiai jelöltje is kétnyelvű kampányt folytat. Ficóék politikai üzenetei amúgy is komoly fejtörést okozhatnak a Szövetség kampánystratégáinak, hiszen a Smer-SSD békepárti álláspontjával széles körben azonosul a felvidéki magyar közösség.
Aligha véletlen, hogy bár Grendel Gábor idén ősszel is Matovič oldalán indul, de a frissen gründolt Magyar Szívek névre hallgató platform egyelőre gazdátlanul maradt, és a magyar választókat megszólítani képes karizmatikus politikus híján vélhetően szeptember 30-án ugyanolyan súlytalan marad, mint a PS magyar platformja 2020-ban.
Megjelent a Magyar7 2023/24. számában.
