2020. március 19., 16:12

A dunaszerdahelyi születésű tudós kutatja tovább a Pozsonyban izolált koronavírust

Március 19-én adták hírül a sajtóügynökségek, hogy Szlovák Tudományos Akadémia tudósainak Szlovákiában is sikerült izolálni a koronavírust. A hírekben felbukkant a dunaszerdahelyi születésű Szemes Tomáš tudományos kutató neve is, aki a ma7-nek elmondta, mit jelent és miért is fontos a vírus izolációja.

Beszélgethetünk magyarul is?

Bár Dunaszerdahelyen születtem, és magyarul folyékonyan beszélek, de a szakmai szövegekben már nem vagyok annyira otthon, ezért inkább maradjunk a szlováknál.

El tudná mondani röviden és érthetően, hogy mit jelent a vírus izolációja?

Ebben az esetben az izoláció azt jelenti, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült újra kitenyészteni azokat a vírusokat, amelyeket előzőleg egy fertőzött pácienstől nyertek.

Úgy kell ezt elképzelni, hogy a vírus „rákattant” a laboratóriumi sejtekre és bennük kezdett osztódni nagy mennyiségben.

Miért fontos ez?

Nagy segítségünkre van ez olyan kérdések megválaszolásának a kutatásánál, mint például, hogy honnét jött ez a vírus vagy hogy miért betegednek meg tőle sok különbséget mutató emberek?

Hogy tud ez a segítségükre lenni az ilyen kutatásoknál?

Vegyük például a teszteket. Ez úgy zajlik, hogy a pácienstől mintát vesznek, és bizonyos időn belül meg lehet mondani, hogy a teszt pozitív vagy negatív eredményt mutatott-e. Ez gyors és megbízható eredményt mutat. A mi kutatásaink viszont azért fontosak, mert azt kutatjuk, hogy ez a módszer jól működik-e, mivel ez a vírus egy kis mértékben változik. Megváltoznak a vírusban lévő örökítő információk, és így ezek a gyors tesztmódszerek veszíthetnek az érzékenységükből.

Ezért a mi elsődleges feladatunk, hogy a különböző izolált vírusokban a hasonlóságot kimutassuk, ami egyik feltétele a tesztek megbízhatóságának. A következő feladatunk pedig az, hogy magyarázatot keressünk arra, miért ennyire virulens ez a vírus.

Virulens?

Vagyis, hogy miért annyira fertőző. További feladatunk pedig természetesen az, hogy magának a gyógyításnak a módjait kutassuk. Hogy például elég lesz-e egy általános gyógyszer, vagy folyamatosan alkalmazkodnunk kell ahhoz, amilyen formában a népességen belül a betegség jelentkezik.

Ha jól értettem, a taktika folyamatosan változhat?

Nézze, jelenleg a legjobb módszer a minél nagyon társadalmi izoláltság és a minél intenzívebb tesztelés, hogy a terjedésnek gátat lehessen szabni. Ez Kínában bebizonyosodott, illetve most már egy olaszországi kisvárosban is, ahol kimondottan agresszív módon végzik a tesztelést.

Ezzel sikerült a terjedést teljesen megállítaniuk. Az agresszív tesztelés ez esetben azt jelenti, hogy minden lakosnál akár napi gyakorisággal végeznek teszteket.

A Velence melletti Vo’ városára gondol?

Igen, pontosan erről a kis városról van szó. Az ilyen tesztelésnél az a fontos, hogy lehet-e rá hagyatkozni, hogy mennyire pontosan mutatja ki ezt a vírust. A gyógymódhoz, vagy pontosabban a fertőzés megelőzéséhez visszatérve a fő feladat pedig a vakcina előállítása, pontosabban a vakcinák előállítása, hiszen a változó vírussal a vakcináció is változik.

Azt előre meg lehet mondani, hogy hány féle mutáció állhat elő?

Nálunk jelenleg még nem. Sok mindent már feltételezünk, de viszonylag kevés az, amit tudunk. A vakcinák, oltóanyagok egyébként is mindig nagy hátrányban vannak, mivel az engedélyeztetés nagyon hosszú időt vesz igénybe a különböző tesztek miatt. Bár most már szó van a mesterséges intelligencia bevonásáról a tesztelésnél. Ez viszont már gyógyszeripari kérdés, mi az alapkutatással foglalkozunk.

Visszatérve magára a vírus izolációjára: Magyarországon és Szlovákiában is nagy eseményként beszéltek erről. Nehéz feladatról van szó?

Elsősorban veszélyes, hiszen tudjuk, hogy egy, akár halálos vírusról van szó. Nemcsak tudni kell vele dolgozni, de megfelelő körülmények is kellenek hozzá. Ma egy megfelelő biztonságot jelentő laboratórium legkevesebb három millió euróba kerül, ami felmehet akár öt millióra is. Nagyon jó, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia rendelkezik ilyennel, ez egyáltalán nem természetes, mivel nálunk a tudomány támogatása nagyon aluldimenzionált.

Tehát akkor most egy konkrét példáját látjuk annak, hogy miért annyira fontos a tudományra áldozni.

Igen, pontosan. Az orvosoknak mindig a tudomány eredményei jelentik a továbblépést, még ha ilyen rohamtempónál olykor nem is pontos minden információ. Az orvostudomány mindenképpen a bizonyítékok alapján dolgozik.

Ön és a csapata hol helyezkedik el ebben a láncban?

Mi már egy rizikómentes szakaszban vagyunk. Egy tiszta és inaktív anyaggal dolgozunk, a vírus egy-egy szeletével, amely viszont tartalmazza a számunkra fontos genóm adatokat, amelyet akár a vírusban levő öröklődési információk átiratának is nevezhetünk. Ezt aztán bioinformatikai módszerekkel vizsgáljuk tovább.

Műszereinkkel milliónyi véletlenszerű DNS-vizsgálatot végzünk, és éppen a bioinformatika ad lehetőséget arra, hogy értelmezzük ezeket a DNS-információkat.

Nagyon sok információt kaptunk most öntől, van-e esetleg olyan, amiről nem beszéltünk, de fontosnak tartaná elmondani?

Az együttműködés fontosságát hangsúlyoznám ki. Biztosan önök is tudják, hogy a világban sok helyen sok kutatás folyik ezen a téren. Ez jelentősen megerősíti a lehetőségeket. Bízom benne, hogy ennek a részesei lehetünk mi is!

Mindenkit természetesen az érdekel, hogy mikor és milyen gyógyszer, oltóanyag jöhet majd létre. Mi ehhez azzal tudunk hozzájárulni, hogy a vírus különbözőségeit feltárjuk, és így pontosíthatjuk az oltóanyaggal szembeni elvárásokat.

Optimista?

A vírus terjedését illetően nem jó a helyzet, de másként nem tehetünk, optimistának kell lennünk!

(Az idén negyvenéves RNDr. Tomáš Szemes a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának Molekuláris Biológia Tanszékének és az egyetem Tudománypark nevű intézményének kutatója.)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.