2026. április 23., 18:58

A Beneš-dekrétumok lezárt fejezetet jelentenek – közölte az igazságügyi tárca

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (MS SR) hangsúlyozta: a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kérdések lezárt fejezetet képeznek, amelyeket 1989 után kizárólag a törvényhozó hatalom által elfogadott restitúciós törvények útján rendeztek. 

Karikatúa
Fotó: Léphaft Pál

A tárca rámutatott, hogy e jogszabályok keretrendszere a jogbiztonság elvén alapul, amely elengedhetetlen a tulajdonviszonyok stabilitásához és a jogrend egészének fenntartásához. Erről a minisztérium sajtóosztálya tájékoztatta a TASR hírügynökséget.

A minisztérium álláspontja szerint releváns a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának állásfoglalása is, amely többször megerősítette: a háború utáni jogszabályokból eredő vagyoni következmények visszamenőleges hatállyal nem bírálhatóak felül a törvényben meghatározott restitúciós mechanizmusokon kívül.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszármaztatási igények kizárólag a törvényben meghatározott terjedelemben és feltételek mellett keletkezhetnek; e kereteken kívül nem létezik jogilag kikényszeríthető igény.

A cseh alkotmánybíróság e tekintetben ismételten megerősítette a Beneš-dekrétumok alkotmánykonformitását mint a háború utáni jogrend részét, valamint azok hatályon kívül helyezhetetlenségét és a jelenlegi eljárásokban való felülvizsgálhatatlanságát” – tette hozzá a tárca.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának  joggyakorlata szintén azt igazolja, hogy Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény nem alkalmazható visszamenőlegesen olyan időszakokra, amikor az adott állam még nem volt a szerződés részese. A bíróság rögzíti továbbá, hogy a tulajdonjog védelme feltételezi a belső jogon alapuló jogos elvárás fennállását.

Azon személyek, akik nem felelnek meg a restitúciós jogszabályok törvényi feltételeinek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezése szerint olyan kérelmezői jogállásban vannak, akik nem rendelkeznek a vagyon kiadására irányuló alanyi közjoggal, sem annak megszerzésére vonatkozó jogos reménnyel”

– mutatott rá a minisztérium.

A jogi érvelés hátterében az áll, hogy Magyar Péter megválasztott magyar miniszterelnök a Robert Fico (Smer-SD) kormányfővel folytatott telefonos egyeztetése során leszögezte: Magyarország csak akkor vesz részt a politikai egyeztetéseken, ha garanciákat kap arra, hogy Szlovákia eltörli azokat a jogszabályokat, amelyek börtönbüntetéssel fenyegetik a szlovákiai magyarokat. Magyar továbbá követelte annak rögzítését, hogy a jövőben nem kerülhet sor a felvidéki magyarok földterületeinek elkobzására a Beneš-dekrétumok és a kollektív bűnösség elve alapján.

A szlovák miniszterelnök megerősítette a beszélgetés tényét, hozzátéve, hogy a dialógusból egyértelművé vált: Magyar Péter prioritása a szlovák-magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok kérdése marad, amely tekintetben a két fél álláspontja elvi szinten tér el egymástól.

Megosztás
Címkék