Napfényből elektromos áramot – otthon
Szlovákiában jelenleg négyféle megújuló energiaforrás lakossági felhasználására van támogatott lehetőség. Ezek közül a fotovoltaikus rendszer számíthat a legnagyobb népszerűségre, ám meglepő módon éppen a magyarlakta járásokban kicsi az érdeklődés iránta. Legalábbis jelenleg.
Ha a fotovoltaikus helyett azt mondjuk, hogy napelemes energiaforrás, akkor talán már többen el tudjuk képzelni, hogy nagyjából miről is lehet szó, ám ahhoz, hogy ezt a saját, privát hasznunkra fordítsuk, már kevesebb információval rendelkezünk. A haszon kétféle formában jelentkezik. Egyrészt a családi költségvetési, másrészt a társadalmi, környezetvédelmi oldalon jelentkező haszonról beszélhetünk. Ezt már a diósförgepatonyi Tóth Lajos gépészmérnök mondja, aki hosszú évek óta nemcsak szinte megszállottja a köz- és magánépületeken levő intelligens technikai megoldásoknak, de a thermstav kft. családi vállalkozásában egyben tervezője és kivitelezője is a napelemes rendszereknek.
Tőle tudom meg, hogy egy ideje immár nemcsak morálisan, hanem pénzzel is támogatja az állam, ha a háztartások az elektromos áramszükségletük egy részét napelemes, saját rendszerekből fedezik. Miről is van szó pontosabban, és milyen számok rejlenek az előbbi gondolat mögött?
Beszélgetőpartnerem elmondja, hogy az új családi házak esetében immár 10-15 éve szinte kizárólagossá vált az elektromos áramnak, mint energiahordozónak az uralma, azaz – talán spórolási szándékkal – az új ingatlanok fejlesztői már nem terveznek gázcsatlakozást, és a közüzemi hálózatokban szinte már csak a víz–elektromos áram–szennyvíz hármasa jelenik meg. Ez még inkább központi helyre teszi a családi költségvetésben az elektromos energia árát, így minden megoldás, amely azt jelentősen csökkenti, érdeklődést válthat ki.
Fellengzősen azt is mondhatnánk, hogy a családi házak tulajdonosai gondolkozzanak el saját erőmű létrehozásán – ám tisztában vagyunk vele, hogy éppen az ilyen fogalmak, mint az „erőmű” hathatnak riasztóan a laikus olvasó számára.
Hiszen, ha erőmű, akkor óriási épületek, biztonsági kockázatok és milliárdos befektetések fogalmai jelennek meg lelki szemeink előtt, és máris úgy érezzük, hogy ez a nagyipar témája, és vajmi kevés köze lehet egy takaros dél-szlovákiai háztartás megfelelő fenntartásához.
Megtudjuk viszont, hogy az aktuális lehetőségek ennél már jóval messzebb tartanak, s nemcsak arra van lehetőség, hogy a napfényből saját „erőművünkben” elektromos energiát állítsunk elő, hanem arra is, hogy azt még össze is kapcsoljuk a nagy disztribúciós, elosztó hálózatokkal. Azaz, ne csak a háztartásba befelé, hanem onnan kifelé is tudjuk az elektromos energiát áramoltatni. Ennek a lehetőségnek a szimbolikus kezdete, amikor az elektromos művek kicseréli az eddig egyirányú mérésre szolgáló villanyóránkat egy oda-vissza energia-áramlást figyelő eszközre.
Tóth Lajos szerint jelenleg ez még egy meglehetősen bonyolult folyamat eredménye. Érdemes azonban egy szakcéget megbízni vagy akár személyesen is belevágni, hiszen ma már arra is van lehetőség, hogy az elektromos műveket, mint virtuális akkumulátort használjuk, azaz az otthon előállított, de fel nem használt elektromos áramot a nagy rendszerbe be lehet táplálni, majd azt egy éven belül bármikor visszavenni. Ugyan ez a lehetőség nem ingyenes, de az energetikai vállalkozó szerint rendkívül széles perspektíva nyílik arra, hogy pontosabban meg tudjuk tervezni háztartásunk okos energiafelhasználását.
Ennek a lényege, hogy lehetőség szerint akkor használjuk a nagyobb energiafogyasztókat, amikor a saját erőművünk termeli az áramot. Ez általában a napos hónapok napközi óráit jelenti, s ha ezen kívül is több áramra van szükségünk, akkor azt az elektromos műveknél tárolt, korábban megtermelt mennyiségből pótolhatjuk.
Vagyis, ha napközben otthon áramot termelünk, de mi elektromos autóval az utakat járjuk, este, a napközben „beszolgáltatott” áramot visszavéve tölthetjük fel a kocsi akkumulátorát. A lehetőségek természetesen rendkívül sokfélék, hiszen például ma már nagyon sok mosógép indulási ideje is előre beállítható.
Az elmondottak reménykeltőek és egy szebb, okosabban beállítható termelés és fogyasztás lehetőségével kecsegtetnek. De mit jelent ez a számok nyelvén, vagy még pontosabban, mit jelent ez anyagiakban?
Tóth Lajos mérnök hangsúlyozza, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás előbbre jár a családi házak önálló napelemes erőművekkel való ellátásában, vagyis a lakótelepi emeletes házak esetében nagy lakóközösségi egyetértés szükséges a rendszer telepítéséhez. Ez nem lehetetlen, de a gyakorlat jelenleg a családi házakat helyezi előtérbe.
Amennyiben csak villamos energiát felhasználó (évi 12-14 ezer kilowattóra), átlagos, négy fős háztartásról van szó, fogyasztásának legkevesebb 60%-át ki lehet váltani saját termelésű árammal. Az ehhez szükséges, 8-10 kW teljesítményű, saját napelemes áramforrás tervezési, szerelési költsége mintegy 12 ezer euró. Ennek az összegnek a megtérülése a fogyasztási szokások és az enerigaárak függvényében 6-8 év közé tehető. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő elteltével lehet annyi kiadáscsökkenést elérni, hogy a befektetés megtérüljön.
A napelemes rendszerek tervezett élettartama 20 évnél kezdődik, azaz a megtérülés után még 12-14 évig termelik az áramot.
Ami kézzelfogható pénzt jelent, az az egyszeri állami hozzájárulás, 1500 euró összegben. Ezt a vevő igényelheti, és csekk formájában kapja meg az állami energetikai ügynökségtől. Ezt fizetéskor beszámítja a szerelő cég, amely akkor kaphatja meg a pénzt az államtól, ha 3 hónapon belül elvégzi a teljes telepítést. Tehát a vevő számára a bekerülési költség 1500 euróval alacsonyabb, és egyben motiválja a Tóth Lajoséhoz hasonló cégeket, hogy három hónapon belül elvégezzék a munkát.
A lehetőség iránt azonban úgy tűnik, hogy csak Közép-, illetve főképpen Kelet-Szlovákiában van érdeklődés. Nyugat-Szlovákiában, sajnos a magyarok által lakott járásokban mintha konzervatívabban állna a lakosság a napenergia felhasználásához. Bár igény azért mutatkozik, annak dinamikája nem hasonlítható az előbb említett országrészekben tapasztaltakhoz. Pedig, ahogy Tóth Lajos elmondja, jelenleg az energetikai ügynökségben „van pénz”, azaz nincs különösebb akadálya annak, hogy az állami támogatást igénybe vegyék.
A magunk részéről abban bízunk, hogy nem kerül sor a lakossági áramár többször jelzett, drasztikus emelkedésére, hogy ne ilyen motiváció kelljen ahhoz, hogy a magyarok lakta járások is kedvet kapjanak a költségcsökkentő és környezetvédő megoldások felhasználására.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/34. számában.
