Logikus döntés vagy meggondolatlanság a hódok kilövése?
A napokban került nyilvánosságra egy dokumentum, mely szerint a környezetvédelmi minisztérium engedélyezte a védettnek számító eurázsiai hódok kilövését. De valóban szükség van a rágcsálók gyérítésére, vagy meggondolatlan és elhamarkodott döntést hozott a tárca?
Természetesen nem arról van szó, hogy a Szlovákiában élő összes hódot le fogják vadászni, a környezetvédelmi minisztérium 36 hód kilövésére adott engedélyt, kivételt képez ezalól például Trnávka folyó, a Latorca valamint a Bodrog környéke, ahol továbbra is tilos a hód kilövése.
A tárca mostani döntésére azért is néznek többen rossz szemmel, mivel ezt a rágcsálófajt 150 évvel ezelőtt kiirtották az országban, és csak hosszú idő és nagy nehézségek árán sikerült visszatelepíteni őket.
Több európai országban is örömmel fogadják a hódok visszatért, ezért lepődtek meg sokan, hogy Szlovákiában éppen ellenkezőleg viszonyulnak hozzájuk.
De akkor vajon mi állhat a környezetvédelmi tárca mostani döntésének hátterében?
Szó sincs arról, hogy a szlovák lakosoknak olyan terveik lennének a hóddal, mint például az Alaszkában élő őslakosoknak. Mint jól tudjuk, Alaszkában engedélyezett a hód csapdázása, a rágcsáló húsát személyi fogyasztásra használják fel, a vastag prémjéből pedig kesztyűt és sapkát készítenek. Nagy meglepetést valószínűleg nem okozok azzal, ha azt mondom, Szlovákiában nem ilyen célból engedélyezték néhány tucat hód kilövését. De akkor miért is?
Többféle vélemény van azzal kapcsoltban, hogy károsak-e a hódok a természetre vagy ártatlanok. Ami tény és szemmel látható, hogy ahol megjelennek a hódok, ott pár év leforgása alatt képesek egy egész erdőt kiirtani.
És, ha ez még nem lenne elég, több állatfaj is ezáltal elveszti az otthonát, ami szintén nem kedvez a természet harmonikus egyensúlyban maradásának.
A másik oldalon ott vannak azok, akik szerint a hódok fontosak az ökoszisztéma egyensúlyban tartásában. Ezt a szorgos rágcsálót szokás az ökoszisztéma-mérnökeként emlegetni, szelektív rágásával és gátépítésével ugyanis jelentős hatást gyakorol az élőhelyére. A hódok befolyással vannak a partszegélyen jelenlévő fásszárú fajok versengésére, a puhafás ligeterdők szerkezetére, valamint a hódgátak az adott területek hidrológiai viszonyait is befolyásolják.
Egy általunk megkérdezett erdész elmondta, hogy a hódgátnak a víz felduzzasztásával pozitív hatása is lehet a környezetre, mivel a meder kiszélesedésével vízparti növényzet alakulhat ki.
Persze ennek is van hátulütője, a megduzzasztott tavak és kanálisok ugyanis nagyobb esőzéskor könnyen kiönthetnek. A probléma fő forrása az, hogy manapság rendkívüli mértékben szabályozzák vízfolyásokat, száz évvel ezelőtt pedig, mikor még több hód élt a környéken, egyáltalán nem ez volt a jellemző.
A természetvédelmi szakemberek szerint a hódcsaládok áttelepítése is csupán ideiglenes megoldást jelentene, helyettük ugyanis új egyedek jelennek meg, és minden kezdődik elölről.
Talán azon megfontolásból engedélyezte a környezetvédelmi minisztérium 36 hód kilövését, hogy gyérítsék az egyre inkább elszaporodó állományt, így a természet ismét egyensúlyba kerüljön.
Az már egy másik kérdés, és csak később fogunk rá választ kapni, hogy milyen hatékonysággal sikerül megritkítani a rágcsálókat. A közeljövőben mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni a fejleményeket ezen a téren.
