A szlovákiai magyarok politikai magatartásáról - VIDEÓKKAL
A Fórum Kisebbségkutató Intézet március első napján A szlovákiai magyarok politikai magatartása 2020–2023 című elemző, értékelő konferenciát tartott, amely elsősorban a szeptemberi parlamenti választásokkal volt hivatott foglalkozni. A szervezők egyben azt remélik, praktikus következtetések levonására ad teret, melyeket a köztársasági elnök- és EP választáshoz hasznosítani tud majd a felvidéki magyar politikum is.
Öllös László, a Fórum Intézet elnöke a megnyitóban kiemelte, hogy
,,Ez nem kampánykonferencia, leginkább nézetek ütköztetése, építő jellegű vita kibontakoztatása a cél, amely irányt mutathat a továbbiakban.''
Stábunknak elmondta, olyan előadókat hívtak meg, akik ezzel a kérdéskörrel behatóbban foglalkoztak, van határozott nézetük és különböző területeken munkálkodnak.
Az intézet elnöke előadásában a parlamenti választásokat megelőző felvidéki magyarokhoz szóló kampány pozitívumairól és negatívumairól értekezett.
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos a nyelvhasználat kérdését járta körül. Rámutatott, hogy a mi közösségünk megtartója a nyelv, ami rapid módon veszt előkelő helyéből, sajnos a nyelvváltást követően nemzetiségváltás következik be, ez jól mérhető. Ezért mutatott rá, hogy óriási jelentősége van a nyelvpresztizsnek, amit nagyban meghatároz a jogi keret, hiszen
A következőkben a nyelvi szabályozások bonyolultságáról számolt be. Horony szerint ha az elmúlt 30 évet nézzük, vannak előrelépések, ám lassan őrölnek a malmok. A probléma a nyelvi szabályozással véleménye szerint az áttekinthetetlenség. Előadásában a civilszféra fontos szerepét is hangsúlyozta, például a somorjai jogsegélyszolgálat, Pro Civis, Velemjáró honlap munkáját. Stábunknak beszámolt arról, min dolgoznak jelenleg.
Fiala-Butora János a Választók és szövetségesek, érdekek és ideológiák között: a szlovákiai magyar politika céljai és lehetőségei című előadásában egyszerűnek tűnő, ám mélyreható kérdéseket feszegetett. A kérdés, ami szerinte valamennyiünkben felmerült a választások után, hogy mit is kellene tennie a szlovákiai magyar politikusoknak ezek után? Az alapvető politikai kérdés pedig, hogy kik a megszólítható választók? Ám, hogy ezt a kérdést fel tudják tenni, tudniuk kell, hogy mit kínálnak, itt pedig még tisztázatlan állásfoglalások vannak. Hiszen megfogalmazódnak olyan alapvető kérdések a szlovákiai magyar politikával kapcsolatban, hogy melyik oldalon állnak, állnak-e egyáltalán valamelyiken, vagy a kettő között vannak? Szót ejtett még az Orbán-kormány hatásáról is a felvidéki magyar politikára. Valamint azt fejtegette, hogy a szlovákiai magyarok nem látják, hogy sikerek, fontosabb célok, amikben előrelépést vártak, megvalósultak volna, de alapvetően érdekeltek a magyarság megmaradásában. Nem a célokból van kiábrándulás, hanem abból, hogy ezek a megfogalmazott célok megvalósíthatók-e egyáltalán?
Gyurovszky László 2006-2023 a magyar pártoktól a szlovák pártok felé című előadásában két szakaszt vizsgál. A 2006-os és 2023-as politikai és választói magatartását veti össze. A kiábrándító szám a 37%, ennyivel kevesebb felvidéki magyar szavaz ma magyar pártokra a választások során, amelynek oka az lehet véleménye szerint, hogy a felvidéki magyar politikum nem kínál megoldási alternatívákat a felvidéki magyarok mindennapi problémáira.
A nap folyamán előadott még Tokár Géza, aki szerint
Csonka Ákos, aki az Államfőválasztási hagyományok és hozományok a külhoni magyarok körében című előadásában más külhoni magyar közösségek választási stratégiáit vetette össze a hazaiakkal.
Megszólalt még Őry Péter, Siker vagy sikertelenség? című előadásában azt fejtegette, merre tart a magyar szavazó, Baki Attila A választó nem vész el csak átalakul prezentációja pedig három község választási eredményeinek változásán (2006–2023) keresztül mutatja be a választási eredmények alakulását.
