A nemzetiségi iskolák fenntarthatósága, fejlesztése és jövőképe a szlovákiai magyar iskolaigazgatók VI. országos konferenciáján - VIDEÓKKAL
A szlovákiai magyar oktatás jövőjét és a nemzetiségi iskolák fenntarthatóságát állította középpontba a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Intézményvezetők Országos Társulása által szervezett VI. Országos Iskolaigazgatói Konferencia, amelynek idén a nagymegyeri Plauter Kúria adott otthont. A rendezvényen oktatáspolitikusok, minisztériumi szakemberek, iskolaigazgatók és kutatók vitatták meg a tartalmi reform bevezetésének tapasztalatait, az iskolahálózat jövőjét és a nemzetiségi oktatás stratégiai szerepét a szlovák oktatási reform folyamatában.
A konferenciát Morvay Katalin, az SZMPSZ Intézményvezetők Országos Társulásának elnöke nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket és kiemelve a párbeszéd fontosságát a közösségi oktatás jövőjéről. Kameráink előtt elmondta, hogy a legnagyobb félelmet az intézmények optimalizációja kelti.
A megnyitót követően Tóth László, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának felvidéki főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy egy olyan téma kerül ma megvitatásra, amely alapvetően meghatározza a felvidéki magyar közösség jövőjét és amely a nemzetpolitikát is kiemelten foglalkoztatja.
A főosztályvezető szerint a nemzet megmaradásának és fejlődésének záloga az anyanyelvi oktatás:
- fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kormány továbbra is figyelemmel követi a felvidéki fejleményeket, és támogatni kívánja azokat az intézményeket, amelyek a magyar nyelvű nevelést szolgálják. Példaként a német–szorb modellt említette, ahol a kisebbségi oktatásra tudatosan több forrást fordítottak, és ennek kézzelfogható, pozitív eredményei lettek. Tóth László szerint a kisebbségi oktatás sikeréhez pozitív diszkriminációra van szükség, hiszen
A házigazda város polgármestere, Soóky Marián, korábbi iskolaigazgató, beszédében a pedagógushivatás felelősségét és a helyi közösségek oktatási hagyományait méltatta.
- fogalmazott.
A rendezvény szakmai nyitóbeszédét Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke tartotta, aki szerint az esemény újra megerősíti a közösség szakmai összetartozását.
– mondta.
– zárta gondolatait.
A délelőtti szakmai blokk középpontjában a tartalmi reform bevezetésének tapasztalatai és a nemzetiségi oktatás sajátosságai álltak.
Az egyik legvártabb előadó Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója volt, aki az oktatást érintő törvénymódosításokat ismertette.
Előadásában és nekünk adott interjújában is rámutatott, hogy az öt oktatási alaptörvényben egyszerre történik majd módosítás, ami igen nagy tempót diktál és továbbra is nagy a felelősség van abban, hogy a reformok ne gyengítsék a nemzetiségi iskolák jogállását.
- hangsúlyozta Fodor, utalva a legújabb jogszabály-módosításokra.
Bár a konferencia „Kérdések órája” nem volt sajtónyilvános, a délelőtti és délutáni előadások egyértelműen jelezték: a felvidéki magyar oktatás jövője a partnerségen, az önálló szakmai kezdeményezéseken és a nemzeti önbizalmon múlik. Ezt kameráink előtt a tejfalusi alapiskola igazgatónője, Baráth Hajnalka is megerősítette.
Matus Mónika, Szencen működő Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónője a bennük felmerülő égető kérdésekről és arról beszélt, hogyan készülnek a jövő évben iskolájukban bevezetésre kerülő reformoktatásra.
Petőcz Kálmántól, a szlovák oktatási minisztérium főosztályvezetőjétől arra a kérdésre vártuk a választ, hogyan illeszthető be a nemzetiségi oktatás az oktatási reformcsokorba.
A nagymegyeri konferencia üzenete világos volt: a felvidéki magyar iskolák jövője a szakmai felkészültségen, a rendszerszintű partnerségen és az anyanyelvhez való hűségen áll vagy bukik.
A tartalmi reform lehetőséget teremt a megújulásra, de csak akkor hoz sikert, ha a nemzetiségi oktatás nem beolvad, hanem kibontakozik az új rendszerben.
