Várkony

Vrakúň
magyar lakosság 1910
97%
840
magyar lakosság 1921
98%
932
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93025
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Nyékvárkony község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központjában, Dunaszerdahelytől 7 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Csallóköznyékkel, melytől a Bősi-csatorna választja el.

Közigazgatás

1940 óta Nyékvárkony község két településrészének és kataszteri területének egyike, korábban önálló kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Területe (24,96 km²) az elmúlt évszázadban nem változott, a község területének 65,1 %-át alkotja.

Népesség

1939-ben 987, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1496 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 58 %-a.

Történelem

Régi kun település, a Guth-Keled nemzetségbeli Amade család ősi fészke; annak bősi uradalmához tartozott. Ezt a család 1264-ben szerezte meg. Nevével először egy 1260-ban kelt oklevélben találkozunk Warkun alakban. További megjelenési formái: 1284-ben Warkon, 1786-ban Warkony, 1948-ban Vrakúň. A XIII. század első felében az Amadé család szerzi meg. Bős csak 1264-ben kerül a birtokukba, s a XV. században székhelyüket is áthelyezték oda; ettől kezdve Várkony jelentősége hanyatlott. Az 1553. évi portális összeírásban 15 portával szerepel, de e században városi szabadalmat is kapott. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 63 házzal és 471 lakossal szerepel. A XIX. század elején Amade Tádé gróf a község legnagyobb birtokosa; uradalmi fácánost és tehenészetet alakított itt ki. 1845-ben férfiágon kihalt az Amade család; az itteni birtokokat az Amadék szenei kastélyában székelő Schmertzig család szerezte meg. Ők a XIX. és a XX. század fordulóján itt levő birtokaikat eladták Ikvai Pfeiffer Mátyásnak; a Pfeiffer család a XIX. század végén szeszfőzdét és gőzmalmot telepített a birtokra, de 1935-ben az egészet eladta Belkó Józsefnek. A XX. század első felében a Nyírsi és a Végh családnak is voltak itt birtokrészei. 1912-ben a lakosok fogyasztási szövetkezetet hoztak létre. 1940-ben Nyékvárkony néven egyesítették Csallóköznyékkel.

Mai jelentősége

Ld. Nyékvárkony