Sárkányfalva

Šarkan
község
magyar lakosság 1910
100%
639
magyar lakosság 2021
61%
228
Népesség: 385
Terület: 13,64 km²
Tszf. magasság: 131 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94342
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás kisközség

A község a Garammenti-hátság keleti oldalának dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a Bélai-dombok északi lábánál fekszik, a Köbölkutat és Kőhídgyarmatot összekötő mellékút mentén, előbbitől 4,5 km-re keletre, utóbbitól 9 km-re nyugatra. Településrészei, Sárkányfalva és Gyiva, egymástól 1 km-re fekszenek, Gyiva a Párizs völgyében, Sárkányfalva valamivel magasabban, a Béla-dombok északi lejtőjén. Nyugatról Köbölkút és Szőgyén, északról Bart, keletről Libád, délkeletről Béla, délről pedig Szőgyén községekkel határos. Déli határát az 509-es főút vonala alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). 1976-ban hozzácsatolták Gyiva községet. A község két kataszteri területre oszlik: Sárkányfalva (4,98 km²) és Gyiva (8,66 km²). Területe 1939-hez képest 52 hektárral gyarapodott (4 %) a szomszédos Szőgyéntől átcsatolt terület révén.

Népesség

Sárkányfalvának és Gyivának együtt 1910-ben 642, 1921-ben 798, 1939-ben pedig 734, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Népességének csaknem felét 1939-1991 között elveszítette, majd 1991-2011 között a népességcsökkenés tovább folytatódott (7,6 %-al, 396-ról 366-ra csökkent a lakosságszám). A lakosság túlnyomó többsége (72,1 %) ma is magyar nemzetiségű, de a szlovákok aránya 1991-2011 között megháromszorozódott (5,3 %-ról 15,8 %-ra). A romák aránya 15,8 %. A lakosság háromnegyede (75,1 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 77,6 %-a (284 fő) élt Sárkányfalván, 22,4 %-a (82 fő) pedig Gyiván.

Történelem

A falut 1247-ben Sarkan néven említették először. A Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka volt. Később a Pilis és Vécsey, majd a 15-16. században a Kapy és más családoké volt. A 17. században a Pálffy, Csery, Keglevich, a 18. században a Gyulay, a 19. században pedig a Koller, a Bertók és a Baldóczi családoké. A 20. században a Boronkayaké. 1593-ben 2, 1647-ben 4 portája adózott. 1715-ben szőlőkertje és 23 háza volt. 1787-ben 49 házában 249 lakos élt. 1828-ban 31 háza volt 256 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Eredeti neve Sárkány volt, 1907-ben hatósági úton a Sárkányfalva nevet állapították meg. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1938 és 1945 között pedig újra Magyarország része volt. 1976-ban hozzácsatolták Gyiva községet.

Mai jelentősége

Szűz Mária nevének szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült, a ma szállodaként működő Boronkay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban.