Pográny

Pohranice
község
magyar lakosság 1910
85%
1 005
magyar lakosság 2011
47%
504
Népesség: 1 075
Terület: 12,09 km²
Tszf. magasság: 189 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95102
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

A község a Zoboralján, a Tribecshez tartozó Zsibrica-hegy (619 m) délkeleti előterében és a Koloni-hegy (Pilis, 356 m) déli oldalán található, Nyitrától 9 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Alsócsitárral (3,5 km), Kolonnal (6 km), Nyitragesztével (2,5 km), Alsóbodokkal (3,5 km) és Kislapással (4,5 km). Területén keresztülhalad a Nyitrát Aranyosmaróttal összekötő 65-ös út (a falutól északra), valamint az R1-es autópálya (a falutól délre). Északnyugatról Alsócsitár, északkeletről Kolon, keletről Nyitrageszte, délkeletről Alsóbodok, délről Kislapás, nyugatról pedig Nyitragerencsér községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Csitári-csatorna alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe 1921-hez képest 7,4 %-al csökkent (13,06 km²-ről 12,09 km²-re), amikor 1958-ban a korábban Pogrányhoz tartozó Egerpusztát Kislapáshoz csatolták. 1976-1990 között hozzá tartozott Nyitrageszte.

Népesség

Pográny a zoboralji magyar nyelvsziget központi részén fekvő település, a legutóbbi népszámlálásig megőrirzte magyar többségét. 1910-ben 1179, 1921-ben 1143, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 12,9 % volt. 1991-2011 között népessége 4,9 %-al csökkent (1130-ról 1074 főre), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya több mint másfélszeresére nőtt (31,4 %-ról 52,2 %-ra), a 2001-2011 közötti időszakban átbillent a nemzetiségi irány és a szlovákok kerültek relatív többségbe a magyar nemzetiségűekkel szemben (46,9 %). A lakosság túlnyomó többsége (91,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Területe korán lakott volt, első okiratos említése I. Géza korabeli, 1075-ből való, Pagran alakban. Ekkor említett temploma is a legrégiebbek közül való. Nevének eredete a szláv váralja szóból származtatható. Előbb a garamszentbenedeki bencés apátság, majd 1113-tól a zoborhegyi apátság birtoka. 1218-ban pedig Pagran egy része már az esztergomi érsekségé. 1378-ban a nyitrai püspök és garamszentbenedeki apátság pereskedik érte. 1479-ben már két településként: Kyspogranként és Nagpogranként fordul elő. 1533-ban már több birtokosa is van: az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és a garamszentbenedeki apátság mellett a Forgách család. A 16–17. században ezt a települést is többször felégette a török, amit csak lassan hevert ki. 1576-ban és 1644-ben felégette a török, s többeket el is hurcoltak (innen ered a pogrányiak „janyicsárok” elnevezése). 1715-ben szőlőskertje és 27 háztartása volt. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és 4 malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákiához, 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott. 1952-ben alapított mezőgazdasági szövetkezete a szocializmus idején több környező község EFSz-ével egyesülve központi szerepet játszott. 1972-ben megalakult a Zoboraljai Virágcsokor folklóregyüttes.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres községben szlovák és magyar tannyelvű alapiskola egyaránt működik, óvodája csak szlovák nyelvű. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 14. században, 1723-ban barokk stílusban átalakították. Fennmaradt a faluban egy barokk-klasszicista kúria is a 18. század második feléből. A falu közepén kénes, vastartalmú termálvízforrás fakad. A falu fölé emelkedő Koloni-hegyen katonai lőteret alakítottak ki.

2021. június 14., 15:25

Jézus Szíve búcsú Pogrányban - KÉPEKKEL

Az idei búcsú érdekessége, hogy jelen volt egy idős néni és bácsi is, akik az első búcsún is ott voltak.

2021. május 23., 20:03

Szépül a zoboralji magyarság új „otthona”

Nyár végén már szeretnék átadni, a köz rendelkezésére bocsájtani a tájházat és annak szolgáltatásait.

2021. március 13., 18:18

A nemzeti összetartozás háza

Az új, pogrányi csemadokos tájház a rendezvényközponttal és a nagy udvarral olyan hiánypótló intézmény lehet, ahol a szórványban élő magyarság találkozhat.

2021. január 7., 12:57

A járvány sújtotta Zoboralja gőzerővel készül a tesztelésre

A megfelelő egészségügyi személyzet biztosítása volt a legnagyobb kihívás.

2020. augusztus 12., 17:00

Megtartották a zoboralji magyarok fesztiválját

A szervezők úgy érzik, jó döntés volt, hogy a Nyitrai járás magyarságának fesztiválját megtartották.

2020. március 30., 08:00

Pográny katolikus temploma

A 18. században kétszer is alakítottak rajta, míg elnyerte mai formáját.

2017. július 4., 07:00

Jézus Szíve-búcsú Zoboralján – a hitben is erősítik egymást a fogyatkozó magyarok

Pográny. A Nyitra-vidéki magyarság minden évben együtt ünnepli Jézus Szíve ünnepét.
2017. február 6., 07:00

A Csemadok Közművelődési Díjas Tóth Borbála – a Zobor-vidéki értékőr

Pográny. A zoboralji értékek megőrzését tűzte ki céljául a Pogrányban élő Tóth Borbála.
2016. április 13., 07:00

Villőfesztivál volt Pogrányban

Pográny. Első alkalommal rendeztek villőfesztivált a Nyitra-vidéki Pogrányban. A villőzés a tavaszvárás fontos eseménye volt.
2015. november 27., 07:00

Megszűnés veszélye fenyegeti az utolsó önálló magyar iskolát Zoboralján

Pográny. A Nyitrát körülölelő Zoboralján mintegy 10 településen élnek még ma is magyarok.
2015. október 28., 07:00

Megrendezték az első Ág Tibor Napokat Zoboralján

Pográny. Első alkalommal tartottak Ág Tibor Napokat Zoboralján. A két éve elhunyt zenetudósra, népzenekutatóra kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Pogrányban.