Papfa

A Kisalföldön, a Mátyusföld és a Vízköz nyugati peremén fekszik, Pozsonytól 15 km-re északkeletre, Szenctől 12 km-re nyugatra, a Súri-csatorna mentén. Teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő Pozsonyivánkával.

1932-ig önálló község, azóta egyike Pozsonyivánka két települészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott, majd Csehszlovákihoz csatolása után is a Pozsonyi járáshoz, 1932-ben egyesítették Pozsonyivánkával. Területe 6,45 km², a községterület 45,2 %-át alkotja, 1910 óta változatlan.

1910-ben 629, 1921-ben 762, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben a lakosság 25,1 %-a, 1921-ben már csak 8,9 %-a vallotta magát magyarnak. 2011-ben 3497 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 59,3 %-a.

1290-ben említik először, a pozsonyi prépost és káptalan birtoka volt, nevét is erről kapta. Története során Popfolna, Papfalva, Pafár, Farná alakban szerepel az írott forrásokban. 1851-ben már említik vendégfogadóját (Szúnyog csárda), a 20. század elején szeszgyár is működött itt. 1932-ben egyesítették Pozsonyivánkával. 1948-1951 között határának egy részét a pozsonyi repülőtér építésekor kisajátították.

Ld. Pozsonyivánka