Nagytúr

Veľké Turovce
község
magyar lakosság 1910
94%
685
magyar lakosság 2021
54%
397
Népesség: 758
Terület: 9,19 km²
Tszf. magasság: 134 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93581
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Ipolysági járás nem létezett

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi pereménél, a Korponai-erdő déli lábánál, a Korpona-patak és a Szölc-patak mentén fekszik, Ipolyságtól 4 km-re északra, Palásttól 8 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Ipolysággal, valamint a szomszédos Felsőtúron (2 km) keresztül Palásttal. Elődközségei, az egymástól 1 km-re fekvő Középtúr és Kistúr mára csaknem teljesen egybeépültek, a községi hivatal és az óvoda épülete a két településrész határára épült. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Északnyugatról Kistompa, délnyugatról Gyerk, délről Ipolyság, keletről Ipolyság tesmagi katasztere, északról pedig Felsőtúr határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1967-ben alakult Kistúr és Középtúr községek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Hont vármegye Ipolysági járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartoztak, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Nagytúr két településrészre és kataszteri területre oszlik: Középtúr (4,95 km²) és Kistúr (4,24 km²). Összterületük (9,19 km²) az elmúlt száz évben nem változott, Középtúr területe 1938-hoz képest 2 hektárral csökkent, Kistúré pedig ugyanennyivel gyarapodott.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 726, 1921-ben 717, 1938-ban 891, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után különösen Középtúr sújtotta erősen a magyar lakosság kitelepítése (a lakosság 34,5 %-át kitelepítették). Ennek ellenére mindkét község megőrizte magyar többségét (1961-ben Középtúr lakosságának 59,6 %-a, Kistúrénak 75,9 %-a volt magyar nemzetiségű). Az egyesített község lakosságának 2011-ben 57,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1991-2011 között lakosságszáma 12,5 %-al csökkent (859 főről 752-re), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 33,8 %-ról 41,4 %-ra emelkedett. A lakosság túlnyomó többsége (81,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Túr települést 1156-ban "Tur" néven az esztergomi érsekség tizedjegyzékében említik először. 1291-ben "Tur, Turi", 1421-ben "Kezepthwr" alakban bukkan fel az írott forrásokban. Középtúr régi temploma 1260 körül épült, 1938-ban a Korpona-patak áradása mosta el és nem épült újjá. A 15. században a Jánoky, a Vajda, később a Thúry család birtoka. A hagyomány szerint a községből származott Thury György a híres bajvívó, több vár kapitánya. A 18. században a Palásthyaké. 1828-ban 45 háza és 271 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1936-ban súlyos árvíz sújtotta a falut, ekkor pusztult el 1260 körül emelt, Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma. Kistúrt külön 1343-ban "Kystur" néven említik először. 1388-ban köznemesi községként említik, 1434-ben "Thur" néven szerepel. A 18. században a Szentkereszty család birtoka volt, majd a 19. században a Márthonffyaké . A 20. században az Ivánka család birtoka volt. 1715-ben két kúriát és 15 háztartást, 1720-ban 24 háztartást számláltak a községben. 1828-ban 30 házában 185 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek. Kistúrt és Középtúrt 1967-ben egyesítették Veľké Turovce néven. Magyar alapiskolája az 1970-es évek körzetesítésekor szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Kistúron található egy 19. századi szecessziós kúria, valamint a 18. század végén barokk stílusban épült Ivánka-kastély. A község új temploma 2011-2014-ben épült az 1936-os áradásban elpusztult középkori eredetű templom helyett.