Nagykálna

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Kálna község központi részét alkotja. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Kiskálnával, melytől az 51-es főút, valamint a Léva-Nagysurány vasútvonal választja el.

1960-ig önálló község, azóta Kálna településrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Területe 12,29 km², a község területének 36 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Nagykálnának 1910-ben 1025, 1921-ben 1040, 1939-ben pedig 1138, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és többségében (1921-ben 63,8 %) katolikus vallású lakosa volt, a reformátusok 1921-ben a lakosság 30,6 %-át alkották. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek a községbe. 2011-ben 1677 lakosa volt, itt élt Kálna község lakosságának 82,9 %-a.

Az ősi magyar település a X.-XI. században keletkezett Bars-vezér letelepítései révén, Árpád vezér és fejedelem győzelmes pozsonyi csatája után. A mai települést 1209-ben "Kalon" alakban említik először, akkor a település a garamszentbenedeki apátsághoz tartozott. 1283-ban "Kalnay", 1286-ban "Kalna", 1298-ban "Kalnany", 1480-ban "Nagkalna" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1613-ban török igazgatás alá került. A 15. században helyi nemesek birtoka lett. 1601-ben 2 nemesi kúria, uradalmi malom és 65 ház állt a településen. 1613-ban kirabolta a török. 1720-ban malma és 18 adózó családfője volt. 1828-ban 76 házában 527 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde is működött a községben. A trianoni békeszerződésig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1944-1945 fordulóján három hónapig állt itt a front és a falu súlyos károkat szenvedett. Kis- és Nagykálnát 1960-ban egyesítették.

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az óvoda, az alapiskola és a szakközépiskola is. Nagykálna Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1733-ban barokk stílusban épült, mai neoklasszicista alakját 1886-os átalakításakor nyerte el. Az 1888-ban épült református templom 1944-ben súlyos károkat szenvedett, a 21. század elején újították fel.