Mohi

A Garammenti-hátság dombvidékén, a 320 m magas Dobrica-domb lábánál fekszik, Kálnától 11 km-re északnyugatra, Csiffártól 5 km-re északkeletre, Nemcsénytől 5,5 km-re délre. Mellékutak kötik össze Kálnával, Csiffárral és Nemcsénnyel, vasúti iparvágány a Léva-Nagysurány vasútvonallal (Kálna). Területének mintegy felét erdő borítja (Kecskés-hát).

1990-ig önálló község, azóta Kálna községhez tartozó (exklávéként) kataszteri terület. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után került a Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe 17,08 km², a község területének 50 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

1910-ben 863, 1921-ben 712, 1939-ben pedig 669, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (1921-ben 88,9 %) református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyhatodát kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek a községbe. 1961-ben lakosságának 55,2 %-a még magyar nemzetiségű volt, 1980-ra azonban már szlovák többségűvé vált. Az 1980-as években teljes lakosságát a környező városokba (Léva, Nyitra) telepítették a mohi atomerőmƒű építésekor.

A falut először 1295-ben említik az okiratok Muhy néven. A régészeti ásatások során feltárt kőalapzat szerint a 13. században már templommal rendelkezett. Egy ideig Csák Máté birtoka volt, de 1388-tól már a lévai várhoz tartozott. Református templomát 1787-ben építették, de felújítására, tornyának megépítésére csak 1821-ben került sor. Az 1873-ban kiadott helységnévtár szerint Mohi község 113 házból állt és 742 magyar lakosa volt, a község határa 2989 kataszteri hold, gazdagon termő vidék. A községet zömében reformátusok lakták. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után a község lakóinak egy részét – a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Magyarországra deportálták. Az 1980-as években a teljes lakosságot kitelepítették, lakói a környékbeli falvakban, Léván és Verebélyen telepedtek le. A házakat a hatóságok lerombolták. Csak templomát és temetőjét hagyták meg, az atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában. 1990-ben területét Kálna községhez csatolták.

Országos jelentőségű ipari létesítménye a nagyobb részben Mohi területén található Mohi atomerőmű (4 db 440 MW-os blokk). Mohi 1787-ben épült temploma az elbontott település egyetlen fennmaradt épülete a mohi atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában.