Kulcsod

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Bognár Csaba
SZÖVETSÉG
130
(54,62%)
Both Tibor
Socialisti
108
(45,38%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Keszegh Peter
    SZÖVETSÉG
    187
    (18,5%)
    1. körzet
    Molnár Rudolf
    független
    175
    (17,31%)
    1. körzet
    Vígh Karel
    független
    161
    (15,92%)
    1. körzet
    Bognár Ľudovít
    Magyar Fórum
    142
    (14,05%)
    1. körzet
    Berec Csaba
    független
    134
    (13,25%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Both Tibor
    Socialisti
    109
    (10,78%)
    1. körzet
    Bothová Alexandra
    független
    103
    (10,19%)
Kľúčovec
község
magyar lakosság 1910
100%
410
magyar lakosság 2021
84%
305
Népesség: 364
Terület: 12,71 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93007
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség

A Község a Kisalföldön, a Csilizközben, a Csiliz-patak dunai torkolatának közelében fekszik, Nagymegyertől 9 km-re délre, Győrtől 20 km-re északra, Bőstől 19 km-re délkeletre. Mellékutak kötik össze Csicsóval (5,5 km), Medvével (5 km) és Csilizradvánnyal (5 km). Nyugatról Medve, északról Csilizradvány, keletről Csicsó, délről Nagybajcs és Kisbajcs községekkel határos. Déli határát a Duna főága alkotja, mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Keleti határát a Csiliz-patak alkotja, mely a történelmi Komárom és Győr vármegyék határát képezte a 17. század elejétől 1920-ig.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott kisközségként. A csehszlovák közigazgatásban 1920-1949 között a Dunaszerdahelyi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd 1960 után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1920 után Nagybajcs és Szőgye Dunától északra eső határrészeit Kulcsodhoz csatolták, így a község területe 70 %-al nőtt (7,48 km²-ről 12,71 km²-re).

Népesség

A község lakosságszáma az elmúlt száz évben stabilnak mondható, 1991 óta sem változott számottevő mértékben. A szlovákok száma, bár lassan növekszik, de a 93 %-ban magyarok lakta községben elhanyagolhatónak mondható. A lakosság túlnyomó többsége református vallású (81 %).

Történelem

Hajdan a komáromi váruradalomhoz tartozó királyi udvarnokok lakóhelye volt, akiket IV. Béla 1252-ben a túróci premontrei prépostságnak ajándékozott. 1268-ban pusztaként említik, ekkoriban a Cseszneky család bírt itt nagyobb földeket. 1405-ben egy másik Kulcsod is szerepel, amely a komáromi vár tartozéka volt, ugyanis Zsigmond király nem engedte a komáromi várnagynak és főispánnak, hogy a várhoz tartozó kulcsodi nemeseket kiváltságaikban háborgassák. 1535-ben I. Ferdinánd a szentmártoni bencés apátságnak adományozta, s az apátság birtokában maradt 1848-ig. 1876-ban és 1880-ban az árvíz pusztította el határát. A Duna áradásával gyakran meg kellett küzdenie Kulcsodnak, de a nagy folyó megélhetést is biztosított a halászat és a nádgyűjtés lehetőségével. A falu emellett híres volt kendertermesztéséről, jó minőségű szántóföldjein pedig búzát termesztettek. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak. Az 1942-ben felépült medvei híd fellendítette a fejlődést, de 1945-től ismét Csehszlovákiához csatolták, ezzel elvágva Győrtől. Ezután sok magyart deportáltak is a faluból. Az 1965-ös áradás Kulcsod és Csicsó között szakította át a gátat, a falut ezután szinte teljesen újjá kellett építeni. 1993-tól Szlovákia része. Negyvendpuszta nevű része az Árpád-kortól egészen a 20. századig létezett, de ma már szántóföld és erdő van a helyén.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik, alapiskoláját 1976-ban zárták be. A falu határában létesült 2010-ben Szlovákia első naperőműve. Református temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.