Kistompa
A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Selmec-patak völgyében, a 75-ös országos főút és az Ipolyság-Zólyom vasútvonal (megállóhely) mentén fekszik, Ipolyságtól 7 km-re északnyugatra, Korponától 36 km-re délnyugatra, Lévától 30 km-re délkeletre. Mellékút köti össze Szalatnyával (5 km). Határának nagy része dombos, mezőgazdaságilag művelt terület. Elődközségei, Kistompa és Horváti mára teljesen egybeépültek. Nyugatról Felsőszemeréd, északról Szalatnya, északkeletről Felsőtúr, keletről Nagytúr, délről pedig Gyerk községekkel határos.
A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. Elődközségei 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartoztak, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). 1962-ben Kistompát Horvátival egyesítették. Két településrészre és kataszteri területre oszlik: Kistompa (4,23 km²) és Horváti (7,74 km²). Összterülete 1949 után 2,6 %-al csökkent (32 hektárral), amikor területének egy részét Felsőszemerédhez csatolták.
Elődközségeinek 1910-ben összesen 523, 1921-ben 555, 1938-ban pedig 704, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1921-ben Kistompa lakosságának 21,7 %-a, Horvátiénak 6,1 %-a volt szlovák nemzetiségű. 1945 után Horváti magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették és 118 belső telepes érkezett a községbe. 1961-re Kistompa szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek aránya 44,3 %-ra csökkent, Horvátin pedig 53,4 %-ra. Az egyesített Kistompa község már szlovák többségűvé vált (2011-ben 67,8 %), 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 39,2 %-ról 30,8 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (89,1 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 43,2 %-a élt Horvátin (258 fő), 56,8 %-a pedig Kistompán (339 fő).
Kistompát 1332-ben "Tompa" néven említik először. 1493-ban "Thompafalw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Története során a Majtényi, a Thuránszky, a Földváry és az Ivánka családok voltak birtokosai. Lakói főként mezőgazdaságból és kézműiparból éltek. 1552 után csaknem teljesen elpusztult, 1664-ben puszta hely. 1715-ben malma és 15 háza volt. 1828-ban 34 házában 205 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1898-ban a korponai vasút megépítésekor nevét Tompáról Kistompára módosították. Horváti települést 1270-ben említik először, de ennél sokkal régebbi lehet. A falu feltételezések szerint a mai falutól keletre már a 11. században is létezett, sőt ekkor már temploma is állhatott. Nevét onnan kaphatta, hogy birtokosa horvát származású lehetett. Más feltételezés szerint első birtokosa a Horváthy család volt. Később helyi nemesek birtoka. A 18. században a Földváry, a 19. században a Majthényi és Ivánka családé. 1715-ben malma és 21 portája volt. 1828-ban 45 házában 272 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek. Kistompát és Horvátit 1962-ben egyesítették.
A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik, itt ágazik el a Barátság kőolajvezetékről a Százhalombatta-Ipolyság szakasz. Kistompa Szent Ferencnek szentelt temploma 20. századi, Horváti Mindenszenteknek szentelt temploma a 18. században épült.
