Kisgyékényes

Kisgyékényes a község központjától, Alsógyőrödtől 1,5 km-re keletre fekszik, áthalad rajta a Lévát Nyitrával összekötő 51-es főút.

1960-ig önálló község, azóta Nagygyőröd 3 településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig folyamatosan a Verebélyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (3,97 km²) az egyesített község területének 18 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

2011-ben 333 lakosa volt, itt élt Nagygyőröd lakosságának 26,7 százaléka. 1880-ban 270, 1910-ben 300, 1921-ben 339, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1921-ben lakosságának 8,3 %-a vallotta magyarnak magát.

Kisgyékényes. 1290-ben „Gekenus” alakban említik először az esztergomi keresztesek konventjének oklevelében. Később nagykálnai nemesek birtoka, majd 1496-tól barsfüssi nemeseké, 1522-től pedig a máriavölgyi pálosok faluja. 1663-ban felégették a törökök. 1715-ben és 1720-ban 7 adózója volt. 1770-ben a Pálos-rend szerzetesei Kisgyékényes területén menedékházat építettek. A 18. század végén határának nagy részét még erdő borította, melyet a 19. század második felében teljesen kipusztítottak. 1907-ben kapta a Kisgyékényes hivatalos nevet (korábban Gyékényes). 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 novemberétől 1945 márciusáig újra Magyarországhoz csatolták. 1960-ban Alsó- és Felsőgyőröddel egyesítették Nagygyőröd néven.

Ld. Nagygyőröd