Királyi

A község a Nyitrai-hátságon fekszik, Vágsellyétől 13 km-re északkeletre, Szeredtől 17 km-re keletre, Nyitrától 22 km-re nyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Mocsonokkal. Délről Mocsonok, nyugatról Sopornya, északnyugatról Köpösd, északkeletről pedig Üreg községekkel határos. Áthalad rajta a Vágpattát (8,5 km) Vágvecsével (11 km) összekötő mellékút.

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (19,12 km²) csak minimális mértékben változott 1921 óta (19,05 km²), 1950 után 6 hektárt hozzá csatoltak Mocsonoktól. 1975-1990 között Mocsonokhoz tartozott.

A 20. század második felében nyelvet váltott község a század elején még a szlovák-magyar nyelvhatáron feküdt, szlovák többségű falvakkal körülvéve. 1910-ben 1441, 1921-ben 1455, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (1910-ben 86,2 %, 1921-ben 77,1 %) és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcserével magyar lakosságának egy részét kitelepítették, majd az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek kisebbségbe kerültek. 1991-2011 között népessége kismértékű csökkenést mutat (1933-ról 1881-re), a magyar nemzetiségűek aránya a felére csökkent (26,2 %-ról 12,9 %-ra). A romák aránya 9,1 %. A lakosság túlnyomó többsége (93,9 %) római katolikus vallású.

Az Árpád-korban királyi birtok volt – erről árulkodik neve is. a 12. században már a zoborhegyi bencés apátsághoz tartozott, a 15. századtól pedig a nyitrai püspökség részeként a diószegi uradalomból igazgatták. 1601-ben felperzselték a török hadak. A falu lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, az újkorban főleg cukorrépát és kukoricát termesztettek. A korábbi évszázadokban többször sújtotta kolerajárvány. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta, ezután súlyos munkanélküliséggel küzdött. A 20-as és 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai, és erős volt a munkanélküliek mozgalma. 1975-ben Mocsonokhoz csatolták, csak 1990-ben vált újra önálló községgé. Magyar iskoláját 1985-ben szüntették meg. A 20. század elején még két major (Cseh-major, Új-major) létezett a határában, melyek később elpusztultak.

A faluban szlovák alapiskola és óvoda. valamint könyvtár működik. Katolikus temploma 1990-1994 között épült. Területén bronzkori, illetve római kori barbár település maradványait tárták fel.