Keszölcés

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Orosz Ágošton Erika
SZÖVETSÉG
88
(61,54%)
Paško Michal
független
48
(33,57%)
Szelle Július
Hlas-SD/SMER - SD
7
(4,9%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Kudličková Anita
    SZÖVETSÉG
    109
    (21,08%)
    1. körzet
    Horváth Štefan
    SZÖVETSÉG
    83
    (16,05%)
    1. körzet
    Szerencsés Ladislav
    független
    81
    (15,67%)
    1. körzet
    Hideghéti Pavol
    SZÖVETSÉG
    76
    (14,7%)
    1. körzet
    Paško Michal
    független
    67
    (12,96%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Cimra Pavol
    független
    55
    (10,64%)
    1. körzet
    Szelle Július
    Hlas-SD/SMER - SD
    46
    (8,9%)
Kyselica
község
magyar lakosság 1910
99%
605
magyar lakosság 2021
64%
131
Népesség: 155
Terület: 3,65 km²
Tszf. magasság: 122 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93030
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A település a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a bősi vízierőmű üzemvízcsatornájának bal partján, Somorjától 9 km-re délkeletre, Bőstől 19 km-re északnyugatra, Dunaszerdahelytől 19 km-re nyugatra fekszik. 1992 óta az üzemvízcsatorna választja el a szomszédos Doborgaztól és Vajkától, mely falvak felé rendszeres kompjárat teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Bacsfával (2,5 km) és Nagyszarvával (2 km). Nyugatról Doborgaz, északról Nagyszarva és Bacsfa, keletről Vajka, délről pedig Dunasziget községekkel határos. Területe átnyúlik az üzemvízcsatorna és a Duna közötti mesterséges szigetre Doborgaz és Vajka közé ékelődve. Déli határát az Öreg-Duna alkotja, mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Határának nagyobb része (65,8 %) a Dunán túlra esett, melyet 1920-ban a trianoni határ megvonásával elveszített és területe 10,30 km²-ről 3,52 km²-re csökkent. A korábban Keszölcéshez tartozó Sérfenyősziget 1921-ben önállósult, majd 1969 óta Dunasziget község része. Keszölcés Csehszlovákiához csatolása után a Somorjai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A magyar közigazgatásban, 1940-ben Vajkával egyesítették. 1988-ban területét felosztották: az épülő üzemvízcsatornán túli részeit Vajkához, a többi részét Nagyszarvához csatolták. Keszölcés 1993-ban népszavazással nyerte vissza önállóságát. 2007-ben a Doborgazzal kötött területcsere révén területe 16 hektárral, 3,65 km²-re nőtt. A Dunaszerdahelyi járás és egyben a Csallóköz 2. legkisebb területű községe.

Népesség

Keszölcés lakossága 1910-1921 között Sérfenyősziget elcsatolásával 60,8 %-kal csökkent, 1921-ben 240, 1939-ben 220, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Keszölcés ma a Dunaszerdahelyi járás (és egyben az egész Csallóköz) legkisebb önálló települése, 2011-ben 151 lakosa volt, 75,5 %-uk magyar, 15,9 %-uk szlovák nemzetiségű. A lakosságszám 2001-2011 között csaknem 22,8 %-al nőtt, a szlovákok aránya ugyanakkor csökkent, bár magas a nemzetiségüket eltitkolók aránya (7,3 %) is. A lakosság túlnyomó többsége (84,8%) római katolikus vallású.

Történelem

A területén telepített szőlőkről már 1205-ben történik említés. Magát a falut 1296-ban III. András oklevelében említik először, melyben egy bizonyos Chuntnak birtokot adományoz itt. A települést 1831-ben kolerajárvány sújtotta, mely után fogadalomból építették fel 1898-ban a Szent Rozália tiszteletére emelt, neoklasszicista stílusbú római katolikus templomukat. A mai napig aktívan működő önkéntes tűzoltó egyesületet 1888-ban alapították. A községet a trianoni határ kettévágta, Magyarországon maradt részéből alakították ki 1921-ben Sérfenyősziget községet, amely ma Dunasziget része. 1941-ben közigazgatásilag Vajkához csatolták. A második világháború után a falu számos magyar lakosát hurcolták el. A falu fejlődésére bénítóan hatott a Bősi vízierőmű megépítése, mely a lakosság számának gyors csökkenésében is megmutatkozik. Az erőmű felvízcsatornája ugyanis kettévágta a község határát és az építés során a falu felét lebontották. 1988-ban területét Vajka és Nagyszarva között osztották fel. A község 1993-ban népszavazással lett újra önálló. Keszölcés különlegessége, hogy Szlovákia azon kevés községei közé tartozik, melynek saját kikötője van, ugyanis Vajkát és Keszölcést komp köti össze. 2015. július 1. óta ráadásul új, modern hajó közlekedik a települések között. Mivel az új komp már nem dugattyús, hanem turbinás hajtóművel van felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy olyan időben is közlekedjen, amikor a Duna különböző akadályokat, fát vagy bokrokat sodor magával.

Mai jelentősége

A község Szent Rozáliának szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült neoklasszicista stílusban. Gazdaságában fontos szerepet játszik az idegenforgalom.