Jányok

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén, a Kis-Duna jobb partjának közelében, Somorjától 16 km-re északkeletre, Pozsonytól 26 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 27 km-re északnyugatra fekszik. Áthalad rajta az 516-os főút, mely Dunahidason át (11 km) Pozsony, valamint Diószeg (24 km) felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Pozsonycsákánnyal (4 km) és Vőkkel (3 km). Nyugatról Fél, Vők és Dunaújfalu, északról Zonctorony és Hegysúr, keletről Nagymagyar, délről pedig Pozsonycsákány községekkel határos. Északi határának nagy részét a Kis-Duna alkotja, de egy helyen a folyó bal partjára is kiterjed.

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek kisközségek egyesítésével. 1920-ig mindhárom elődközség Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, a magyar közigazgatásban egyesítették a három községet. Jányok 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott, majd a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. A község három településrészre és kataszteri területre oszlik: Alsójányok (5,15 km²), Felsőjányok (5,17 km²), Bústelek (1,02 km²). A kataszteri területek határai megegyeznek az 1940 előtti községekével, kivéve Alsójányokot, melynek területe 1945 után 96 hektárral csökkent Egyházfa, majd az 1956-ban megalakuló Hurbanfalva javára.

1921-ban a három elődtelepülésnek összesen 528 lakosa volt, az egyesítés után (1941-ben) pedig 618, mely 1991-re negyedével nőtt. 2001-ig még a lakosság lassú csökkenése, azóta viszont (Pozsony közelségének köszönhetően) gyors növekedése figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan rohamosan növekszik a szlovákok arányszáma, 2001-2011 között a duplájára (20%) növekedett, a lakosság döntő többsége azonban még mindig magyar. A község lakosságának túlnyomórésze (9/10-e) római katolikus vallású. 2011-ben a község lakosságának 46,9 %-a Alsójányokon (401 fő), 39,4 %-a Felsőjányokon (337 fő) és 13,6 %-a Bústeleken (117 fő) élt.

A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok telepü-lést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Ettől kezdve a település két részből, Alsó- és Felsőjányokból állt. 1346-ban Alsójányok Streiz Marchard pozsonyi polgár birtoka lett. 1553-ban az óbudai apácák birtoka 13 portával. Később az Eszterházy és a Zichy családé. Felsőjányokon 1553-ban 6 adózó portát számláltak. A felsőjányoki részen (a Csillagvár mezőn, 127,3 m magas dombon a Kis-Duna jobb partján) egykor egy palánkvár állt, melynek keletkezése vitatott. Egyes történészek a 13–14. századra teszik építését és nemesi alapításúnak tartják. Mivel középkori forrásokban nem szerepel, így mások 17. századinak tartják, melyet a török elleni védelem céljára építettek. 1940-ben Alsójányokot, Felsőjányokot és Bústeleket Jányok néven egyesítették.

A községben magyar óvoda működik, alapiskoláját 2005-ben megszüntették. Római katolikus temploma 1914-ben épült. Határában 17. századi földvárat és avar kori sírdombokat tártak fel.