Horváti

Az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Selmec-patak völgyében fekszik, Ipolyságtól 8 km-re északnyugatra, Szalatnyától 3,5 km-re délre. Teljesen egyebépült a tőle délre fekvő Kistompával.

1962-ig önálló község, azóta Kistompa község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe 7,74 km², a község területének 64,7 %-át alkotja. 1949 után területe 34 hektárral csökkent (8,08 km²-ről), amikor határának egy részét Felsőszemerédhez csatolták.

1910-ben 332, 1921-ben 329, 1938-ban pedig 427, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették és 118 belső telepes érkezett a községbe. 1961-re a magyar nemzetiségűek aránya 53,4 %-ra csökkent. 2011-ben 258 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 43,2 %-a.

Horváti települést 1270-ben említik először, de ennél sokkal régebbi lehet. A falu feltételezések szerint a mai falutól keletre már a 11. században is létezett, sőt ekkor már temploma is állhatott. Nevét onnan kaphatta, hogy birtokosa horvát származású lehetett. Más feltételezés szerint első birtokosa a Horváthy család volt. Később helyi nemesek birtoka. A 18. században a Földváry, a 19. században a Majthényi és Ivánka családé. 1715-ben malma és 21 portája volt. 1828-ban 45 házában 272 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek. 1920-ig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1962-ben Kistompához csatolták.

Itt található Kistompa szlovák óvodája. Mindenszenteknek szentelt temploma a 18. században épült.