Felsővárad

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, a 76-os főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Alsóváraddal.

1944-ig önálló község, azóta Barsvárad két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (2,99 km²) 1921-1939 között 6 hektárral csökkent, a község területének 40,8 %-át alkotja.

1910-ben 219, 1921-ben 226, 1939-ben pedig 243, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 67,7 %) lakosa volt. 2011-ben 135 lakosa volt, itt élt Barsvárad lakosságának 40,3 %-a.

A 14. században Újvárad létrejöttével a régi Várad falu ezután már Felsőváradként szerepel. A 16. századig több nemesi család birtoka, később a Kazy, Majthényi, Litassy családoké. 1536-ban 2 portával adózott. 1601-ben plébániája, iskolája és 20 háza volt. 1715-ben malom és 38 ház állt a faluban. 1828-ban 28 házában 182 lakos élt, lakói mezőgazdaságból éltek. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben Barsvárad néven egyesítették Alsóváraddal. 1945 elején hadszíntérré vált és súlyos károkat szenvedett.

Közelében mezőgazdasági repülőtér található.