Dunaradvány

Komáromtól 18 km-re keletre a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik, az Esztergomi Duna-völgyben. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között. Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

Község a Nyitrai kerületben és a Komáromi járásban. 1920-ig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, majd a Komáromi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Virt önállósulásakor, 1990-ben területének egynegyedét elveszítette (20,40 km²-ről 15,76 km²-re). 1921-1990 között 34 hektárral csökkent területe (20,74 km²-ről 20,40 km²-re).

Dunaradvány lakosságának 9/10-e magyar nemzetiségű. Az 1920-as években települtek először szlovákok a község területére (Baloghpuszta). Lakosságszáma folyamatos csökkenést mutat. A község lakosságának fele római katolikus, 2/5-e református vallású.

Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél késő avar kori temetőt tártak fel. A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek. 1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban. 1944. július 2-án angolszász repülőgépek bombázták a falut, mely támadásnak több halálos áldozata is volt. 1945. márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.

Számottevő idegenforgalom. Szőlőtermesztés, bortermelés, zöldség- és gyümölcstermesztés. Magyar alapiskola és óvoda. 1988 óta évente Dunaradványon és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat.