Csenke

Čenkovce
község
magyar lakosság 1910
100%
485
magyar lakosság 2021
77%
838
Népesség: 1 061
Terület: 11,57 km²
Tszf. magasság: 123 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93039
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén fekszik, Somorjától 15 km-re északkeletre, Dunaszerdahelytől 22 km-re északnyugatra, Nagymagyar, valamint az Illésházához tartozó Kismagyar és Tonkháza szomszédságában. Mellékutak kötik össze Nagymagyarral (1,7 km), Olgyával (3 km) és Kismagyarral (2 km). Nyugatról Nagymagyar, délnyugatról Nemesgomba, délről Olgya és Lég, északról pedig Illésháza községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1960-ban egyesítették Nagymagyarral és Vajasvatával "Zlaté Klasy" néven, egyben a Somorjai járást megszüntették és a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. A község népszavazás eredményeként 1993. január 1-jével önállósult, majd (szintén népszavazással) 2007-ben Vajasvata is elszakadt Nagymagyartól és csatlakozott Csenkéhez. A község két kataszteri területből és településrészből áll: Csenke (5,54 km²) és Vajasvata (6,03 km²). 1960-ban Kismagyarral kötött területcsere révén területe 56 hektárral gyarapodott.

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 576, 1939-ben pedig 558, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1091, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 18,1 % volt. 1925-ben érkeztek először szlovák telepesek a Csenkéhez tartozó Csörgepusztára. A lakosság túlnyomó többsége (87,3 %) római katolikus vallású. A lakosság 83,3 %-a élt Csenkén (909 fő, ebből 50 fő Csörgepusztán), 16,7 %-a pedig Vajasvatán.

Történelem

A falu a feltételezések szerint 12. században keletkezhetett, neve egyesek szerint a régi török eredetű Csenke személynévből, míg mások szerint az ősrégi magyar „csege” (átkelő, átjáró) szóból ered. 1240-ben Chenekel néven abban az oklevélben említik először, melyben IV. Béla király a falut a Csenkey családnak adományozza. Nevének további megjelenési formái: 1333-ban Czenk, 1773-ban és 1786-ban Csönke, 1873-ban Csenke, 1948-ban Čenkovce. A Csenkey-család a 19. század elejéig a falu birtokosa is maradt. Később a Pálffy, az Eszterházy és a Zichy család szerzett nagyobb birtokokat a községben. Az 1828. évi összeírásban 22 házzal és 178 lakossal tartották nyilván. 1960-ban Nagymagyarral és Vajasvatával egyesítették Zlaté Klasy néven, 1993 óta ismét önálló község, melyhez népszavazás útján Vajasvata is csatlakozott 2007-ben. A csatlakozás tiszteletére módosították Csenke község címerét, melynek felső részében a vörös háttérben ábrázolt agancs Vajasvatát jelképezi.

Mai jelentősége

A település a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, valamint a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás székhelye. Magyar tannyelvű általános iskolájának csak alsó tagozata működik, a felső tagozatos tanulók a nagymagyari általános iskolát látogatják. A községben magyar óvoda is működik. Gazdaságában nagy jelentősége van az almatermesztésnek.