Csécs

Čečejovce
község
magyar lakosság 1910
93%
768
magyar lakosság 2021
15%
322
Népesség: 2 131
Terület: 24,53 km²
Tszf. magasság: 205 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04471
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Csereháti járás kisközség

A község a Kanyapta-medence középső részén, a Kassai-hegyalja dombvidékének déli lábánál, a Csécsi-patak partján fekszik, Szepsitől 6 km-re keletre, Kassától 20 km-re délnyugatra, a 16-os országos főút és a Kassa-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén. Mellékutak kötik össze Pánnyal (6 km), Szesztával (4 km) és Buzitával (8 km). Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Makranc, délről Jánok, keletről Szeszta, északkeletről Nagyida, északról pedig Pány községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (24,53 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 19. század végén vegyes, magyar-szlovák község volt, 1880-ban lakosságának mintegy egynegyede volt szlovák nemzetiségű. 1910-ben 827, 1921-ben 863, 1938-ban 1057, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. A lakosság kettős identitását mutatja, hogy míg 1910-ben a lakosság 6,5 %-a, 1921-ben már csaknem egynegyede (23,9 %) vallotta magát szlováknak, 1930-ra pedig a magyarok aránya 55 %-ra csökkent, a község Magyarországhoz csatolása után azonban csaknem a teljes lakosság ismét magyarnak vallotta magát. Kassa és a Kassai Vasmű közelsége révén a 20. század második felében gyorsan nőtt népességszáma - 1938-1991 között népessége kétharmadával nőtt, majd 1991-2011 között további egyhatodával – 1780 főről 2048-ra. 1991-re a község szlovák többségűvé vált (a szlovák nemzetiségűek aránya 67,5% volt - 2011-ben 68,1 %). Az 1991-2011 közöti időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 31,9 %-ról 24,8 %-ra csökkent, ugyanakkor a magyar anyanyelvűek aránya (46,1 %) a magyar nemzetiségűekének csaknem duplája és még mindig meghaladja a szlovák anyanyelvűekét. A lakosság többsége (78,0 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 6,6 % (1921-ben még 13,8 % volt). 2011-ben az összlakosság 94,9 %-a (1943 fő) élt Csécsen, 5,1 %-a (105 fő) pedig Szőlőskén.

Történelem

Első írásos említése 1317-ből származik, ekkor Cech néven szerepelt. A falu első ismert tulajdonosa a Perényi család, amely az 1402-ből származó feljegyzésekben szerepel. A későbbiekben még a falu birtokosaiként szerepelnek többek között a Pédery és a Szirmay családok. Plébániáját 1332-ben említik először. A feljegyzések alapján a falu lakossága 1427-ben 350-re becsülhető. Annak ellenére, hogy nem volt török megszállás alatt, lakói török támadásoktól tartva elmenekültek, 1715-ben már csak 4 család lakta. 1703-ban lakói reformátusok lettek. A törökök visszavonulása után a Szirmay-család magyar családokat telepített a faluba. Ezt követően szlovák, lengyel és ruszin telepesek is érkeztek a vidékre. Katolikus plébániáját 1810-ben alapították újra. 1826-ban már 1029 lakosa volt a falunak, akiknek zöme mezőgazdasággal foglalkozott. 1831-ben a környéken kolerajárvány pusztított, amely megtizedelte Csécs lakosságát is. 1869-ben 894, 1903-ban pedig 785 lakosa volt. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1924-ben a csehszlovák földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek Szőlőskére (14 család kapott itt földet, közülük 11. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944 nyarán zsidó lakosságát (1938-ban 24 fő) koncentrációs táborba hurcolták. Mezőgazdasági szövetkezete 1949-ben alakult, elsőként a Szepsi járásban. 1958-ban magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző iskola létesült a faluban, amely az 1990-es években szűnt meg. Csécs a gyorsan asszimilálódó magyarságú, szórványosodó falvak közé tartozik.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Országos jelentőségű műemléke 1290 körül kora gótikus stílusban épült református temploma, melynek falait korabeli freskók díszítik. Szent János evangélistának szentelt római katolikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban, a szintén klasszicista egykori Szirmay-kastély pedig a 18. század második felében épült.