Béke

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Janikovicsová Katarína
SZÖVETSÉG
185
(76,45%)
Farkaš Andrea
független
57
(23,55%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Magyarics Zoltán
    SZÖVETSÉG
    162
    (16,18%)
    1. körzet
    Rózsa Gergely
    független
    158
    (15,78%)
    1. körzet
    Szerda Tomáš
    SZÖVETSÉG
    157
    (15,68%)
    1. körzet
    Horváth Vojtech
    SZÖVETSÉG
    150
    (14,99%)
    1. körzet
    Szabados František
    SZÖVETSÉG
    128
    (12,79%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Berger Ján
    SZÖVETSÉG
    118
    (11,79%)
    1. körzet
    Farkaš Vojtech
    független
    73
    (7,29%)
    1. körzet
    Jalkóczy Ján
    független
    55
    (5,49%)
Mierovo
község
magyar lakosság 1910
96%
372
magyar lakosság 2021
73%
324
Népesség: 461
Terület: 6,19 km²
Tszf. magasság: 124 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93041
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 21 km-re északnyugatra, Somorjától 7,5 km-re északkeletre található az 503-as (Somorja-Szenc) és az 572-es (Dunaszerdahely-Pozsony) főutak kereszteződése közelében. Északról Nemesgomba és Olgya, nyugatról Hviezdoslavfalva és Csütörtök, keletről Lég, délkeletről Nagypaka községekkel határos. Északi határát az 572-es főút vonala alkotja. Mellékutak kötik össze Nagypakával (4,5 km), Hviezdoslavfalvával (4 km) és Olgyával (3 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Somorjai járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1936-ban korábbi területének 31 %-át elcsatolták, részben az újonnan alakult Hviezdoslavfalvához, részben Úszorhoz (8,89 km²-ről területe 6,15 km²-re csökkent). 1939-ben ezeket a területeket visszakapta, de 1951-ben újra elcsatolták őket. 2006-2011 között Hviezdoslavfalvával kötött határkiigazítás során 4 hektárral gyarapodott területe, visszakapta a belterület egy részét és a temetőt, mely addig kataszterileg Hviezdoslavfalvához tartozott.

Népesség

Lakosságszáma az elmúlt száz évben viszonylagos stabilitást mutat. A nyolcvanas évekre még a népesség csökkenése a jellemző, de 1991-2011 között már 18,7 %-os gyarapodás figyelhető meg. A növekedéssel párhuzamosan a szlovákok számaránya csaknem megduplázódott, és a magyar nemzetiségűek már csak a lakosság 3/4-ét teszik ki. A lakosság túlnyomó többsége (85,6 %) római katolikus vallású. A községben számottevő roma kisebbség is él (10,6 %).

Történelem

Ősi település. Legelső okleveles említésével 1252-ben találkozunk Beké alakban. Nevének további megjelenési formái: 1260-ban Beké comitis Bukón, 1390-ben Weke, 1773-ban Béke, 1948-ban Sklenárovo, 1960-ban Mierovo. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz a község ura. 1377-ben Szepesi Jakab országbíró egyik oklevelében szerepel; 1390-ben a pozsonyi főesperességhez tartozott. Az 1553. évi portális összeírásban Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 2 portával van bejegyezve. 1559-ben Török Balázst említik birtokosként az okiratok. A későbbiekben a falu egynegyede, majd a XIX. századtól kezdődően a nagyobbik része az éberhardi, egy rész pedig a szentgyörgyi uradalomhoz tartozott. További birtokosok voltak itt 1787-ben a Jeszenák bárók, majd az Apponyi grófok, akiktől Wiener-Welten Rezső lovag vette meg a birtokrészt a hozzá tartozó nagyobb kastélyszerű épülettel.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Mihálynak szentelt r.k. temploma 13. századi eredetű, a 18. században átépítették. A Jeszenák-család kései barokk stílusban épült kétemeletes, téglalap alaprajzú, középrizalitos kastélya a 18. század második feléből való.