Barsvárad
A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján, Alsószecsével átellenben fekszik, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút mentén, Kálnától 5 km-re délkeletre, Sárótól 10 km-re északnyugatra, a Párkány-Léva vasútvonal mellett (megállóhely), melynek hídja itt ível át a Garamon. Elődközségei, Alsóvárad és Felsővárad a 20. századra teljesen egybeépültek. Mellékút köti össze Barsendréddel (5 km). Délkeletről Tőre, északkeletről Nagyod és Alsószecse, északnyugatról Kálna, délnyugatról pedig Bajka és Barsendréd községekkel határos. Északkeleti határa a Garam egykori medrét követi.
A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1944-ban alakult Alsó- és Felsővárad egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban egyesítették őket Barsvárad néven. 1945 után a község a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. A község két kataszteri területre és településrészre oszlik: Alsóvárad (4,33 km²) és Felsővárad (2,99 km²). Alsóvárad területe az elmúlt száz év során nem változott, Felsővárad területe 1921-1939 között 6 hektárral csökkent.
Elődközségeinek 1910-ben 535, 1921-ben 599, 1939-ben pedig 533, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és többségében református vallású lakosuk volt. 1945 után magyar lakosságának 14,7 %-át kitelepítették, 45,1 %-a pedig reszlovakizált, magyar többségét 2011-ig megőrizte. A község 1939-1991 között lakosságának 39,2 %-át elveszítette. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 64,2 %-ról 42,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 35,5 %-ról 56,1 %-ra nőtt, így 2001-2011 között a szlovákok kerültek többségbe. 1921-ben Alsóvárad lakosságának 60,1 %-a, Felsőváradénak pedig 67,7 %-a református vallású volt, 2011-ben a reformátusok a lakosság 35,8 %-át, a római katolikusok 30,1 %-át alkották. 2011-ben Alsóváradon élt a lakosság 59,7 %-a (200 fő), Felsőváradon pedig 40,3 %-a (135 fő).
Az Alsó- és Felsővárad közötti területen a középkorban földvár állt, melyet Anonymus szerint a honfoglaláskor Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek foglaltak el. A települést 1232-ben "Warad" alakban említik először. 1288-ban "Warud" alakban szerepel. A 14. században Újvárad létrejöttével a régi falu ezután már Felsőváradként szerepel. A 16. századig több nemesi család birtoka, később a Kazy, Majthényi, Litassy családoké. 1536-ban 2 portával adózott. 1601-ben plébániája, iskolája és 20 háza volt. 1715-ben malom és 38 ház állt a faluban. 1828-ban 28 házában 182 lakos élt, lakói mezőgazdaságból éltek. Alsóvárad a régi Várad falu határában keletkezett a 14. században. 1397-ben "Vywarad" néven tűnik fel az írásokban. 1401-ben az esztergomi érsekség birtoka, majd 1506-tól a lévai váruradalomhoz tartozott. A 17. században felégette a török. 1536-ban 5 portával adózott. 1601-ben 27 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1828-ban 59 házában 399 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd 1920-tól Csehszlovákiához csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben Alsó- és Felsőváradot Barsvárad néven egyesítették. 1945 elején a falu frontvonalba került és súlyos károkat szenvedett, mindkét temploma elpusztult.Túlnyomórészt református vallású magyar lakosságának egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
A községben szlovák óvoda működik. Református templomát az 1945-ben elpusztult 18. századi templom helyett 1999-ben építették. Tájházát 2006-ban nyitották meg. Határában mezőgazdasági repülőtér található.
