Barsendréd
A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nagy Sár-patak (Lužianka) partján, Kálnától 8,5 km-re délre, Nagysallótól 5 km-re északnyugatra. A Nagysallót Kálnával összekötő országút keresztülhalad a községen, mellékutak kötik össze Barsváraddal (5 km) és Alsópéllel (4,5 km). Délről Nagysalló, nyugatról Alsópél, északról Bajka, északkeletről Barsvárad, keletről pedig Tőre községekkel határos. Elődközségei, Nagyendréd, Dereszlény és Kisendréd teljesen egybeépültek.
A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1893-ban alakult Nagyendréd, Kisendréd és Dereszlény községek egyesítésével. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (19,61 km²) az elmúlt száz év során nem változott.
Barsendréd a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a 18. században betelepített szlovák lakossága a 19. század végére túlnyomórészt magyarrá vált, 1921-ben a szlovákok aránya 10,3 % volt, mely 1930-ra 33,1 %-ra ugrott. 1910-ben 669, 1921-ben 794, 1939-ben 887 lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere a községet 3 család kivételével nem érintette, magyar lakossága teljes egészében reszlovakizált és 161 közép-szlovákiai szlovákot telepítettek a községbe. 1961-re a lakosság többsége már szlovák nemzetiségű volt, a magyarok aránya 39,6 %-ra süllyedt. 1939-1991 között népességének csaknem felét elveszítette (887 főről 460-re csökkent). 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 33,5 %-ról 26,8 %-ra csökkent, a szlovákok alkotják a népesség 62,6 %-át és magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya is (9,6 %). A romák aránya 5,5 %. A lakosság túlnyomó többsége (73,2 %) római katolikus vallású, az 1921-ben még 13,2 %-ot kitevő reformátusok aránya 2011-re 3 %-ra csökkent.
Barsendréd első okiratos említése 13. századi: egy peres ügyben, amely a nyitrai káptalan és Bors utódai között folyt, már szerepel, Endred alakban (1260). A 15. században már ismert Kis- és Nagyendréd – Kisendred és Nagyendred formában. Szent András-templomát 1332-ben említik, 1469-ben pedig a települést Mátyás király adományaként nagyendrédi Zobonya László birtokában találjuk. A 17. században Konkoly László és Hunyadi András a községhatár urai. A török korban elpusztult 14. század eleji temploma. A század végére a dicskei Kovács Istvánt és Csathó Klárát (1698), később többek kzözött a Litassy-, a Balogh-, a Dombay-, a Kürthy- és a Rudnyánszky-családok szerepelnek a község birtokosai között. 1860-ban hatalmas tűzvész pusztított Nagyendréden. 1893-ban Kisendréd, Nagyendréd és Dereszlény községeket Barsendréd néven egyesítették. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. A II. világháború után a faluba szlovák családokat telepítettek, 3 családot kitelepítettek Magyarországra és többeket csehországi kényszermunkára hurcoltak. 1963-ban megszűnt a magyar, 1984-ben pedig a szlovák nyelvű oktatás.
A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma gótikus alapokon 1753-ban épült barokk stílusban. A községben két 19. századi kastély és 5 kúria maradt fent.
