Barakony

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Galántától 4 km-re északra. Teljesen egyebépült a tőle északnyugatra fekvő Gánnyal (melytől a Galánta-Szered vasútvonal választja el) és az 1960 óta Galántához tartozó, délkeletre fekvő Nemesnebojszával.

1957-ig önálló község, azóta Gány község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a (változó területű) Galántai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsony megye, Nagyszombati járás), ebben az időszakban határközség volt, déli határa egyben Szlovákia és Magyarország államhatárát alkotta. Területe 2,29 km², a község területének 37,1 %-át alkotja.

1910-ben 144, 1921-ben 162, 1940-ben 166, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben még a lakosság csaknem egyharmada (31,9 %) magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 1921-ben azonban már csak 8,6 %-uk. 2011-ben 260 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 37,4 %-a.

Kis falu a nyelvhatáron, amelynek korai történetéről semmit sem tudni. A 19. század elején puszta Gány határában, amelyet az Ambró család birtokolt. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, de a magyar kormány 1939-ben elcserélte Szlovákiával más magyarlakta településekért. 1957 óta Gány község részét képezi. A 19. században vegyes nemzetiségű falu volt, amely mára teljesen elszlovákosodott.

Szent Annának szentelt kápolnája a 18. század végén épült barokk stílusban.