Bagota

Bohatá
magyar lakosság 1910
99%
1 247
magyar lakosság 1941
93%
1 352
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94703
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Bagota Ógyalla városközpontjától 2 km-re északkeletre fekszik, a Komáromot Érsekújvárral összekötő 64-es főút mentén, mely a településrész főutcája is egyben (Érsekújvári utca néven). A beépített terület keleti határát a Komárom-Érsekújvár vasútvonal alkotja. Bagotánál ágazik el az Ímelyre (5 km) és a Perbetére (10 km) vezető mellékút. A vasútvonaltól keletre Újbagota (Nová Bohatá) településrész, majd 3 km-re keletebbre a főként szlovák telepesek leszármazottai által lakott Margitpuszta (Nová Trstená) terül el. A Bajcs felé vezető út mentén található Pálmajor (Pavlov dvor) településrész (101 fő).

Közigazgatás

1920 előtt Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1923-1960 között az Ógyallai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1960-1971 között a Komáromi járás egyik községe. 1971-ben egyesítették Ógyallával, azóta egyike a várost alkotó két kataszteri területnek. 19,09 km²-es területéhez tartozik Margitpuszta településrész is.

Népesség

2011-ben 2353 lakosa volt (Margitpusztával együtt, anélkül 2255 fő), ez Ógyalla lakosságának 30 %-át teszi ki. Részben szlovák származású lakossága mellé az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Margitpusztára), majd a második világháború utáni belső telepítések és a lakosságcsere során újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra. 1970-ben felerészben magyar és szlovák lakossága volt. Lakosságának többsége katolikus. Lakossága 1921 óta háromnegyedével nőtt.

Történelem

Határában újkőkori, bronz-, népvándorlás és honfoglalás kori leleteket, valamint 130-140 síros korai Árpád-kori köznépi temetőt tártak fel. A XVI. sz. második felében – a török háborúk alatt – elpusztult, újratelepítésére a XVII. sz. közepén került sor. Ebben az időben lakosai református magyarok voltak, akiknek anyaegyházához az ógyallai leányegyház is tartozott. 1719-ben a falu földesura, Ordódy Kristóf elkergette az akkori papot, Ráczkevei Jánost. Az 1730-ból való iratok a község nemesi kiváltságait taglalják. Ebben az időben az Ordódy családnak már több kúriája is állt a faluban. A 19. század végén az Ordódy családnak már kilenc kúriája volt Bagotán, a két világháború közötti időben ezerhektáros mintagazdasága volt itt. 1967-re felépült az Arany Fácán sörgyár Bagota és Újgyalla határán. Ez felgyorsította a közeledést Ógyallához és 1971-ben egyesítették a szomszédos várossal.

Mai jelentősége

Ógyallán kerékpárgyár (Kenzel) és elektronikus műszerek gyára (Nuritech) működik. Említése méltó szőlő- és dohánytermesztése is. 2004-ig szlovák iskolája és óvodája is volt. Számos szakrális műemléke van, a 18. századi barokk Szent Anna-templom és Szentháromság-szobor a legjelentősebbek. 19. századi klasszicista kúriák.