Alsóvárad

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, a 76-os főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Felsőváraddal.

1944-ig önálló község, azóta Barsvárad két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (4,33 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 59,2 %-át alkotja.

1910-ben 316, 1921-ben 373, 1939-ben pedig 290, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 60,1 %) lakosa volt. 1921-ben szlovák (13,1 %) és német (5,1 %) kisebbség is élt a községben. 2011-ben 200 lakosa volt, itt élt Barsvárad lakosságának 59,7 %-a.

Alsóvárad a régi Várad falu határában keletkezett a 14. században. 1397-ben "Vywarad" néven tűnik fel az írásokban. 1401-ben az esztergomi érsekség birtoka, majd 1506-tól a lévai váruradalomhoz tartozott. A 17. században felégette a török. 1536-ban 5 portával adózott. 1601-ben 27 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1828-ban 59 házában 399 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben Barsvárad néven egyesítették Felsőváraddal. 1945 elején hadszíntérré vált és elpusztult 13. századi eredetű katolikus és 18. századi református temploma.

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az óvoda és az 1999-ben újjáépített református templom.