Zajlik az 59. Országos Népművészeti Fesztivál

2025 augusztusának negyedik hétvégéjén javában zajlik a CIOFF világfesztiválok listáján is helyet kapó 59. Országos Népművészeti Fesztivál (ONF).

+3 kép a galériában

Fotó: Országos Népművészeti Fesztivál

Az ONF az idén is a hagyományos kultúra népszerűsítésére és ápolására, a különböző nemzetiségek kultúrájának tiszteletben tartására és megőrzésére, továbbá a hagyományos népművészet képviselésére és képviseltetésére vonatkozó küldetését kívánja teljesíteni.

A zselízi városi parkban megrendezett esemény szombati napján a Csemadok országos elnökségének tagja, Kiss Beáta is beszédet mondott. Mint mondta, a fesztivál sokuk számára különös szépséget, élményt és gazdagságot jelent:

Amikor az Országos Népművészeti Fesztivál 59 évvel ezelőtt elkezdődött, én még meg sem születtem, viszont gyermekként a közeli Léváról nagyon gyakran elhoztak ide. Itt láttam és hallottam először nagyon komoly néptánccsoportokat és énekegyütteseket, s az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as években itt tapasztaltam meg, miként formálódik a néptánc- és a táncházmozgalom, köszönhetően a zselízi népművészeti fesztiválnak.”

A múlt és a jelen találkozásáról is szólva hozzáfűzte:

Amikor egy ilyen régi, nagy hagyományokkal bíró rendezvény tovább örökítődik, újra és újra megrendezésre kerül, óhatatlanul belekerülhetünk annak a csapdájába, hogy esetleg régiesnek érezzük, porosnak, avíttnak, de pont ez a fesztivál a bizonyíték arra, hogy lehet egy nagy hagyományokkal bíró rendezvényt is nagyon modern, 21. századi eszközökkel és 21. századi elvárásokkal együtt újra és újra megrendezni.”

„A népdal a zenei anyanyelvünk” – idézte Kodály Zoltánt, majd hangsúlyozta, ez a zenei anyanyelv – a beszélt és a táncos anyanyelv mellett – az identitásunk alapját képezi:

Annak az identitásnak, ami alapján elmondhatjuk, hogy mi, felvidéki magyarok egy olyan kincsnek vagyunk a birtokában, amelyet nem szeretnénk sem elveszíteni, sem elfelejteni. Ahhoz, hogy ezt az identitást tudjuk őrizni, a népdal, a néptánc, az ének, a kultúra erejével, a mai rendezvény rendkívüli mértékben járul hozzá.”

A fesztivál nagyszínpadán mutatták be a Juhász Sándor által rendezett Szent István-napi búcsúban című programot, amelyben a népzene és a néptánc egyszerre idézte meg a múltat, s adott erőt a jelenhez. Közreműködött a zselízi Kincső néptáncegyüttes, a párkányi Pásztortűz, valamint az észtországi Leesikad néptáncegyüttes, az olaszországi Toma-Toma néptáncegyüttes és a görögországi Lagyna néptáncegyüttes.

A szombati nap fő produkciója a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara fellépése volt. A Viharsarok a Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozat következő állomása, ami Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében került bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedett meg. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthatott a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.

+3 kép a galériában

Megosztás

Címkék