2024. október 18., 19:20

Vox Istria az összetartozás jegyében

A Duna hangja – Vox Istria címmel, október első hétvégéjén rendezett nemzetközi kórustalálkozót a komáromi Concordia Vegyeskar, Stubendek István, a magyar kultúra lovagja vezetésével. Az eseménynek több apropója volt: Bartók Béla zeneszerző száz évvel ezelőtt adott hangversenyt a komáromi Kultúrpalota dísztermében; nemrég ünnepeltük a zene világnapját; 175 évvel ezelőtt pedig az aradi vértanúkon kívül a komáromi várat védő Török Ignác honvéd vezérőrnagy és Lenkey János tábornok is hősi halált halt, és Egressy Béni zeneszerző szintén ott szolgált és írta meg a Klapka-indulót. 

kórus
Fotó: Concordia Vegyeskar

A KultMinor és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága anyagi támogatásának köszönhetően három Duna menti, baráti kórust hívtak meg Komáromba, hogy zenetörténeti séta során ismertessék azt a négy zenei emlékhelyet, amelyeknél daloltak, s a tiszteletük jeleként koszorúkat is elhelyeztek. 

Az újabban Bokorné Forró Ágnes karnagy által vezetett szentendrei Musica Beata Vegyeskarhoz szinte a megalakulásunk óta baráti szálak fűznek minket. Annak a már elhunyt alapító karnagyával, Kovács Lajossal is nagyon jóban voltunk, nálunk és odaát is több közös koncertet adtunk.

Budapestről pedig a szintén régi barátunknak tartott Fővárosi Énekkart hívtuk meg, amelynek karnagya Krasznai Gáspár. Ellenben újkeletű az Udvardiné Pásztor Ágnes által irányított, esztergomi Balassa Bálint Vegyeskarhoz fűződő kapcsolatunk, s annak tagjait is szívesen láttuk – mondta el a fő szervező.   

Először a Kultúrpalota oldalsó falán a kórusuk kezdeményezésére 1990-ben elhelyezett Bartók-emléktáblához, az ógyallai Darázs Rozália képzőművész alkotásához mentek. A tábla magyarul és szlovákul hirdeti, hogy a dísztermében 1924. február 5-én adott hangversenyt Bartók Béla, aki a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, zongoraművésze és népzenekutatója volt. Az egykori táblaavató-ünnepséget a géniusz fia, ifj. Bartók Béla is megtisztelte jelenlétével. 

– A hajdani eseményről a korábbi jubileumok alkalmából múzeumi koncertekkel szoktunk megemlékezni. Mivel most az épület felújítás alatt áll, ezért az emléktáblánál a Mester által gyűjtött népdalok hangzottak fel a négy kórus előadásában. Onnan az Európa-udvarban tavaly decemberben, szintén a kezdeményezésünkre felavatott Kodály Zoltán-domborműhöz mentünk. Darázs Rozália ezen alkotásánál pedig a világhírű zeneszerző, népzenekutató és pedagógus gyűjtéséből kiválasztott népdalokat énekeltük el – magyarázta. 

Komárom szülötte, Schmidthauer Lajos orgonaművész, zeneszerző, orgonatervező és gyógyszerész egykori otthona, vagyis a mai zeneiskola Jókai utcai épületének bejáratánál levő emléktábla sem maradhatott ki. 

– Emléktáblájánál rázendítettünk a Komáromi kisleányra. Negyedikként pedig Egressy Béni 2018 szeptemberében felavatott szobránál, Nagy János szobrászművész alkotásánál, a Szózatot énekeltük el, amelyet a zeneszerző zenésített meg. Onnan bementünk az Egressy Béni Városi Művelődési Központ nagytermébe, ahol mintegy kétórás koncerttel szórakoztattuk a hallgatóságot. A kórusok egyenként is bemutatkoztak, valamint közösen elénekeltük a Dona nobis pacem (Adj nekünk békét…!) kánont, továbbá az Erkel Ferenc által szerzett Szózatot, amit a bíráló bizottság tagjaként írt akkor, amikor Egressy műve nyerte meg a Szózat-pályázatot. Erkelnek ezt a művét Bárdos Lajos írta át vegyes karra. Végül a Himnuszt eredeti feldolgozásban, négy szólamra írt formájában, majd Kodály Zoltán Esti dal című kórusművét énekeltük el. Reméljük, hogy a találkozónak lesz folytatása, hiszen a Duna mentén több kórus működik, s ekképp is hirdetjük az összetartozásunkat. 

Megjelent a Magyar7 2024/42. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.