Vízkelet a Kárpát-medence legszebb településnevei között
Több mint hárommillió szavazat érkezett a legszebb magyar településnevekre, a kiválasztottak között pedig Szlovákiából a mátyusföldi Vízkelet is helyet kapott. Szlovákiából még Kékellő (Krahule) település is a legszebb negyven között szerepel. Az okleveleket a pünkösdi örökség ünnepén, a szentendrei Skanzenben adták át, ahol a résztvevők egy új kulturális-nyelvi hálózat elindításáról is döntöttek.
Szlovákiából egyedül Vízkelet képviselete volt jelen az ünnepségen – nagy megtiszteltetésként tekintenek a lehetőségre. A településekről haiku versek is születtek, az egyik szerző, Fellinger Károly szintén a Mátyusföldhöz köthető – Jókán él és alkot.
Településünket rangos megtiszteltetés érte, nyelvészek, szakértők és professzorok javaslatára Vízkelet bekerült Kárpát-medence 30 legszebb településneve közé“
– nyilatkozott Kubík Roland, Vízkelet polgármestere.
Hozzátette, magáról a szavazás tényéről ők nem értesültek, már csak az eredményről kaptak egy levelet, meg is lepődtek, de óriási élményként tekintenek arra, hogy a helyiek szavazati „befolyása“ nélkül is ilyen szép hírről értesülhettek.
„Szlovákiából egyedüliként voltunk jelen a díjátadón, Szentendrén, a szkanzenben. Nagy élmény volt, kaptunk oklevelet és egy könyvet is, amelyben az idei legszebb településnevek és a róluk szóló haikuk találhatóak“ – magyarázta a polgármester.
A Legszebb településneveink című kötetben Terdikné Takács Szilvia bevezetője, Balázs Géza névtörténeti esszéi, valamint Fellinger Károly és Halmai Tamás költők településnevekre írt versei kaptak helyet.
A kötet Vízkeletről szóló névtörténeti magyarázata szerint a Galánta melletti település neve régi magyar nyelvi formát őriz. A régi magyar á(t)kelet, azaz átkelés szó a közeli folyóvíz, a Dudvág vizén való átkelésre utal. Vagyis átkelőhely. A szó megjelenik Cseke Péter vargyasi riportjában is: Víznyugattól vízkeletig, de itt a vízkelet a barlangi búvópatak kiömlésének a helye. A szlovákiai Vízkelet hivatalos neve 1948 óta Čierny Brod, vagyis fekete gázló – vagyis a szlovák név második tagja tükrözi a kelet egykori jelentését. Vízkelet 3285 szavazatot kapott a legszebbek versenyében.
Pár hónapja Halmai Tamás, magyar költő szólított meg, hogy lenne -e kedvem haikukat írni a legszebb nevű magyar településekről. Eleinte kicsit ijesztő volt a feladat, hiszen a haiku kötött forma, 5-7-5 -ös taktusokkal, utoljára 2010-ben az Arany Opuszba írtam ezt a formát. De aztán rájöttem, hogy megy ez, próbálgattam és megírtam a kért haikukat. Végül számomra ez egy játék volt, így a felkínált honoráriumot sem fogadtam el – hivatásnak tartom a magyar nyelv szolgálatát“
– magyarázta Fellinger Károly, aki a szintén a Mátyusföldhöz köthető szerző – a település, ahol él – Jóka- alig pár faluval van odébb a legszebb nevűek listáján szereplő Vízkelettől.
A kezdeményezés a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda e-nyelv.hu oldalához kötődik, ahol 2025. október 15. és 2026. március 31. között lehetett szavazni a legszebb magyar településnevekre. A felhívás rendkívüli érdeklődést váltott ki: összesen több mint 3 millió voks érkezett, a szavazás végén pedig negyven településnév került be a válogatásba.
„Egykori tanítványom, később kulturális antropológus szerzőtársam, Terdikné Takács Szilvia ötlete volt, hogy – Kosztolányi ötletét folytatva – ki kellene választani a legszebb magyar településneveket. Ősszel nekiálltunk, internetes szavazást indítottunk, és 2026. március 31-én 3,3 millió szavazattal kiválasztódott 40 településnév. A 40 településhez 40-40 haikut írt kérésünkre Fellinger Károly és Halmai Tamás.“ – olvasható a legendás magyar nyelvész, Balázs Géza írásában.
Pünkösdvasárnap, a szentendrei skanzenben adták át az okleveleket - három erdélyi településnek személyesen vitték el áprilisban. Utána a kisbodaki pajtában nyelvészi-nyelvesztétikai tapasztalatokról beszéltek, majd településnév-játék következett. A verseket, valamint a települések listáját, nevük színes etimológiáját tartalmazza a Legszebb településneveink kötet.
„Ebből mozgalom, hálózat lesz – a legszebb nevű települések mostantól szorosabb kapcsolatba lépnek, és évente találkoznak“ – magyarázza Balázs Géza.
Magyar nyelvi ügyben ilyen nagyszámú szavazás valószínűleg még sohasem volt. S ez igazolta a kezdeményezők, Terdikné Takács Szilvia és Balázs Géza nyelvész elképzelését, hogy a településnevek megmozgatják az emberek képzeletét. A bizottság 157 településnevet bocsájtott szavazásra.
Legtöbb szavazatot kapott (abszolút győztesek): Újszentmargita (344.640), Oltárc (272.685), Boldog (214.018), Jászboldogháza (200.225).
A régiónkénti sorrend: északnyugat: Csehimindszent (121.605), Kincsesbánya (117.143), Bernecebaráti (105.510), Vigántpetend (105.099), Küngös (104.010); délnyugat: Oltárc (272.685), Tengelic (92.168), Vindornyaszőlős (63.579), Lánycsók (47.768), Kacsóta (39.848); északkelet: Boldog (214.018), Szirmabesenyő (128.284), Igrici (119.791), Imola (119.263), Érsekvadkert (114.775); délkelet: Újszentmargita (344.640), Jászboldogháza (200.225), Nyírábrány (124.826), Csengőd (85.006), Hencida (72.731); határon túl: Angyalos (11.317), Tündérlak (10.305), Kékellő (szintén Szlovákiában – Krahule) (10.303), Vízkelet (Čierný Brod) (3.285), Csíkszépvíz (2.143).
A közönség által javasolt nevek közül a bírálóbizottság a következő településneveket választotta ki: Szépkenyerűszentmárton, Székelyszentlélek, Csipkerek, Gömörszőlős, Tállya.
A bírálóbizottság által további kiemelt és oklevélben részesített településnevek: Balinka, Aranyosapáti, Szamosangyalos, Kaskantyú, Magyarföld, Lulla, Hamvasd, Ábránka, Csendlak, Újnagyfény.
