Visszakerült a helyére az első honvédemlékmű
Visszakerült eredeti helyére, Roskoványba az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legrégibb emlékműve. A Sine Metu, a Nemzeti Örökség Intézete és a Csemadok együttműködésében felállították a megújult emlékművet, fákat ültettek, padokat és információs táblát helyeztek el.
A koszorúzott csonka oszlop a legelső honvédemlékmű, amelyet illegalitásban állítottak 1851-ben, mindössze két évvel az 1849-es héthárs-vörösalmai ütközet, másik nevén a roskoványi csata után. Dessewffy Gyula Mór lubotini ügyvéd és korábbi honvéd hadbíró hadnagy, valamint ismeretlen „hazafias úrihölgyek” kezdeményezésére 1851 júniusában állították fel Bánó József földbirtokos, későbbi képviselő birtokán, Roskovány falu határában. Az emlékmű érdekessége, hogy külső részén csak a héthársi csata dátuma volt látható.
A 19. század végén felújított és egy közeli domb tetejére áthelyezett emlékművet 1918-ban a cseh légiósok döntötték le, majd a felháborodott helyi szlovákok ásták el, hogy megmentsék az utókornak. A közhiedelem szerint elpusztult emlékművet Orosz Örs és kollégái találták meg, majd a Sine Metu csapatával kiásták a 102 évig a föld alatt pihenő emlékművet, és ideiglenesen Gombaszögre szállították.
– Összeállítottuk az emlékművet, s bár még hiányzik a táblája, de az is a helyére kerül az avatásig, amelyre a csata 175. évfordulóján, 2024. június 17-én, illetve egy ahhoz közel eső hétvégén kerül sor. Ami az emlékhely kialakítását illeti, a munka dandárját elvégeztük, még körülbelül kétnapi munkája van hátra egy kisebb csapatnak és Éliás Ádám szobrásznak, restaurátornak. A helyszín már így is látványos, az emlékmű 105 év után újra az eredeti helyéről vigyázza a csodás sárosi tájat és a Tarca völgyét – mondta Orosz Örs, a Sine Metu elnöke.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének a főigazgatója felidézte, tavaly a tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetemen került kapcsolatba Orosz Örssel, akivel egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Mint mondta, lenyűgözte a Sine Metu egyesület által végzett munka, s felvetette, hogy indítsanak együttműködést az egyesület és a Nemzeti Örökség Intézete, mint a magyar nemzeti emlékezetet és a hozzá kapcsolódó fontos helyszíneket kezelő, támogató szervezet között. Ennek eredményeként az intézet aktívan jelen volt az idei gombaszögi táborban.
A táborba olyan játékokkal, kvízekkel érkeztünk, amelyekkel igyekeztünk az itteni fiatalokat is megszólítani. Ugyanezt tesszük egyébként számos más nyári fesztiválon, különféle rendezvényeken – magyarázta Móczár Gábor. A fiatalokat igyekeznek aktívan összekapcsolni a történelmi helyszínekkel, és a roskoványi helyszín felkeresésekor született meg a gondolat, hogy önkéntesek csapatával maguk is részt vennének az emlékhely kialakításában.
Az intézet vezetőjeként határozott tervem, hogy az otthoni feladatokon túl egyre több ilyen küldetéshez csatlakozzunk, részt vegyünk a Kárpát-medencei magyar történelemhez kapcsolódó értékmentő munkában. Keressük a további együttműködési lehetőségeket és igyekszünk bővíteni mindazokat az aktivitásainkat, amelyek a Kárpát-medencei magyar emlékezethez és a határon túli emlékhelyekhez kapcsolódnak – mondta a Nemzeti Örökség Intézetének a főigazgatója.
Megjelent a Magyar7 2023/43. számában.
