Végre áll a Hunyadi-mellszobor Komáromban
Az 565 évvel ezelőtt elhunyt törökverő hadvezér, Hunyadi János mellszobrával gazdagodott Komárom s egyúttal az egész Felvidék. Turi Török Tibor keszthelyi szobrász művét augusztus 29-én ünnepélyes keretek között leplezték le Beke Vince magánvállalkozó telkén, a Petőfi-szobor közelében. Ezzel véget ért egy méltatlan kálvária.

Turi Török Tibor keszthelyi szobrász korábban a Felvidék központjának, Komáromnak ajándékozott egy Hunyadi János-mellszobrot, hogy tájainkon is emlékeztessen az Oszmán Birodalommal szembeni bátor kiállásra, illetve a nándorfehérvári diadalra. Tudvalevő, hogy Hunyadi Mátyás és László édesapja 1446–53 között Magyarország kormányzója is volt.
Sajnos, a műemlékvédőknek „köszönhetően” e mű huzamos ideig egy komáromi raktárban porosodott, és a felállításával több helyi civil szervezet hiába próbálkozott.
– Városunk műemlékvédelmi térképe alapján a műemlékvédelmi hivatal munkatársai beleszólhatnak a szoborállításokba, és akár meg is hiúsíthatják azokat – mondja szoborállítási tervükről Pallag György, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke. – A Hunyadi-szobor eredeti helyszíne az Általános Hitelbank helyi fiókja mögött székelő Intercad cég utcafrontra nyíló magántelke lett volna, de az elhelyezést ott sem engedélyezték. Miután a céggel együtt a társulásunk hivatalosan, írásban kérvényezte az engedélyt, azt a választ kaptuk, hogy Hunyadi Jánosnak semmi köze sem volt Komáromhoz, ami a szobra itteni létét indokolná. Pedig hangsúlyoztuk: neki egész Európához és a keresztény világhoz van köze, hiszen nemcsak a magyarokat védte. A török szultán többszörös túlerőben lévő seregén aratott győzelme az egész Európa történelmének fontos eseménye volt. Akkoriban megcsillant a remény, hogy az oszmánokat végleg kiűzzék Európából. Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak.
A szoborállítás tervéről a társulás természetesen a logikátlan elutasítás után sem mondott le. Olyan magánterületet keresett és talált, amely a műemlékvédelmi övezeten kívül esik. Mivel az ötlet elnyerte Beke Vince helyi magánvállalkozó tetszését, örömmel beleegyezett, hogy a szobrot az ő telkén, Petőfi Sándor mellszobrának a szomszédságában állítsák fel. Az új helyszín ellen a műemlékvédők sem emelhettek kifogást.
– folytatja Pallag György. – Ünnepi szónoknak olyan történészt kerestünk, aki Hunyadi János életművének a legjobb ismerője. Végül a Hunyadi-sorozat írójaként is közismert Bán János Mórt, az M5 televízió csatornaigazgatóját kértük fel az ünnepi beszéd megtartására, amit ő szívesen elvállalt. Az eseményhez méltó további közreműködőket is találtunk Boráros Imre, Dráfi Mátyás színművészek, Korpás Éva népdalénekes és Oláh Kálmán dél-komáromi versmondó személyében, akik szintén első szóra igent mondtak.
A társulás elnöke hangsúlyozta, a szoborállítással is erősíteni kívánják a felvidéki magyarság nemzettudatát, Isten-hitét, jó példaként kiemelve Hunyadi János mindenkori bátorságát és tettrekészségét.
– Sajnálatos, hogy a törökverő a nándorfehérvári győzelem után egy hónappal, 1456. augusztus 11-én a katonai táborban pusztító pestisjárványban elhunyt. Az eltökéltsége kapcsán akár az LGT zenekar egyik számát is idézhetném: „Nem adom fel, míg egy darabban látsz. / Nem adom fel, míg életben találsz.”
Hunyadinak ez már a második szobra Komáromban: Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész műkő talapzaton álló, egész alakos alkotását 2005-ben állíttatta a Palatinus Polgári Társulás.
Végül a társulás elnöke azt is elárulta, mivel nemcsak sporttevékenységgel foglalkoznak, hanem nagyon fontosnak tartják a magyarságtudat erősítését, az anyanyelvünk és a kulturális értékeink védelmét, valamint a hiteles történelmi ismeretek terjesztését, a jövőben is szeretnének hasonló jellegű terveket megvalósítani.
A Rákóczi, majd a Kossuth Szövetség aranydiplomájával kitüntetett, egyben Pro Cultura Keszthely díjas Túri Török Tibor szobrász neve már több éve a felvidéki magyarok körében is ismerősen cseng. A nemzeti elkötelezettségű alkotó hozzávetőleg 150 szobra közül többet a külhoni magyarságnak ajándékozott, ezzel is erősítve az elszakadt nemzetrészek magyarságtudatát. Mindig előszeretettel formázza meg történelmünk jeles alakjait, s a köztéri szobrokon kívül domborműveket és asztali szobrokat is készített többek közt Esterházy Jánosról, Petőfi Sándorról, a Szűzanyáról, Gül Babáról.
Megjelent a Magyar7 2021/35. számában.