Várakozás - új időszaki kiállítás látható a Szabó Gyula Emlékházban
Szabó Gyula, a szlovákiai és egyetemes magyar festészet emblematikus egyénisége, Losoncon élt és alkotott. Az ő emlékére hívta életre özvegye, Szabó Kinga a Szabó Gyula Emlékházat, mely rendszeresen mutat be válogatást a festő hatalmas hagyatékából. Ezúttal Várakozás címmel, a művész 1960 után készült alkotásait láthatják az érdeklődők, mely olyan műveket tartalmaz, amelyek arra ösztönzik a látogatókat, hogy elgondolkodjanak azon, mit várunk mindannyian, és hogyan formálják életünket az elvárásaink és reményeink.
Szabó Gyula Időhallgatás című képét is láthatják az érdeklődők az új időszaki kiállításon, mely a Várakozás tematikájába kiválóan illeszkedik. Ahogyan az Angyalka című festmény is, mely az adventi hangulatot jeleníti meg, örömöt, vidámságot csempészve a mindennapokba. A tárlat Szabó Gyula óriási hagyatékának egy kis szeletét mutatja be, melynek anyaga a gondolatébresztésre helyezi a hangsúlyt.
A kiállítást Szabó Kinga, az emlékház vezetője nyitotta meg. A losonci Kármán József Alapiskola növendékei pedig műsorukkal színesítették az eseményt. A festőművész özvegye az emlékház megnyitása óta mindig más-más kollekciót mutat be Szabó Gyula hagyatékából.
„Most ezt az időszakot akarjuk valahogy jobban figyelembe helyezni, amikor nem csak a karácsonyra várunk. Sok mindenre vár az ember egész életében. Várja a szebb jövőt, várja a szebb időt, a boldogságot, a gazdagságot, a békét, ami nagyon fontos. Úgyhogy a várakozás tulajdonképpen az egész életünket átszövi és éppen ezért a kiállított képek is kicsikét vegyes témát mutatnak, pontosan a művésznek a különböző irányú várakozásait” – avatott be Szabó Kinga.
A festőművész számára a magyarság, a magyarság történelme, a palóc vidék élete és története, a világbéke különösen nagy jelentőséggel bírt. Festményeiben rengeteg szimbólum lelhető fel.
„Ő is megélte azokat a társadalmi és politikai tragédiákat, amivel megvolt a 20. század fűszerezve, és foglalkoztatta őt ez a dolog. Például a fa szimbólumnál is a fák megcsonkítottsága utalt arra, hogy a kisebbségi lét is egy ilyen megcsonkított állapotnak a kifejeződése”- nyilatkozta Németh Bozó Andrea, művészettörténész, a Nógrádi Múzeum és Galéria munkatársa.
Szabó Gyula festőművész, grafikus 1945 után a szlovákiai magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt, munkásságát több díjjal is jutalmazták élete során. Az 1971-ben a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett gyűjteményes kiállítása több mint 300 alkotását mutatta be.
Az 1972. május 25-én Prágában elhunyt festő képeit Stockholmtól és Szentpétervártól Bécsig, Kassától Budapestig számos közgyűjteményben őrzik. Jelen kiállítás elgondolkodtató válogatása május végéig tekinthető meg a Szabó Gyula Emlékházban Losoncon.
