Van, akinek számítunk - iskolabuszok segítik a magyar iskolába járást
Lapunk megjelenésekor ugyan még két hét hátra van a nyári szünidőből, mégis sok szülő összpontosít már a közelgő iskolakezdésre. Az új tanévben nagy segítség lesz a Rákóczi Szövetség által biztosított 16 iskolabusz. Erről beszélgettem nagykaposi irodájában Gabri Rudolffal, a program hazai koordinálásával megbízott Rákóczi Hálózat országos elnökével.
A Rákóczi Szövetség a magyar iskolaválasztást segítette beíratási programjával, a tízezer forintos támogatással. Az időközben kibővülő program része a Gólyahír, vagyis a megszületett gyermek babanaplóval történő megajándékozása. A program második pilléreként az óvodás gyermekek karácsonyi ajándékként meséskönyvet kapnak. Az elsősök beíratását követően iskolatáskák tucatjai érkeznek a felvidéki alapiskolákba. Szeptembertől pedig a program következő pilléreként iskolabuszokat indít a Rákóczi Szövetség azzal a céllal, hogy segítsék a peremvidékeken lévő magyar alapiskolák biztonságos elérését, a felvidéki szülők felelős iskolaválasztását.
Milyen szempontok szerint választották ki az egyes településeket és konkrétan melyek is ezek?
A Rákóczi Szövetség több mint egy évvel ezelőtt kezdett bele alapos hatástanulmányának elkészítésébe. Tulajdonképpen ennek eredményeként rajzolódott ki, hogy 15 községben, illetve annak vonzáskörzetében mutatkozott megalapozott igény a 16 busz napi két alkalommal való ingázására. Ami igazán mérvadó és lényeges, hogy a kiválasztott régiókban 2021-ben az első osztályba beíratott gyerekek száma 228 volt.
Idén tavasszal, az iskolabusznak hála, ez a szám 267, vagyis 30%-kal több, ami azt hiszem, valóban óriási eredmény. Keletről nyugat felé haladva Vaján, Bodrogszerdahely, Kassa, Szepsi, Rozsnyó, Losonc, Ipolyvarbó, Ipolybalog, Ipolynyék, Ipolyvisk, Ipolyság, Léva, Nagysalló, Hetény, Nagyszarva a kiválasztott települések alapiskolái.
Ezekbe az átlagosan 20-30 kilométeres vonzáskörzetük – jellemzően szórványterületen vagy nyelvhatáron lévő – településeiről is elhozza majd a kisiskolást a busz. A részletesen kidolgozott útitervet a precíz időbeli és távolsági pontosításokkal megkapja majd a sofőr, és így tudni fogja, melyik településen, név szerint kit és hány órakor kell a buszra felvennie. Bízunk benne, hogy siker koronázza majd a kezdeményezést. Ha idővel több iskolabuszra lenne szükség, illetve más területeken is felmerülne rá az igény, egészen biztosan lenne megoldás. Nem csak az anyaország nemzetpolitikai szakembereinek öröm, elsősorban a mi felvidéki megmaradásunk és jövőnk záloga az, ha minél több gyermek szülei teszik le voksukat a magyar iskola mellett.
A kiválasztás során gondoltak-e arra, hogy az egymáshoz közel fekvő települések számára ne jelentsen verseny-előnyt a motivációként meglévő iskolabusz? Volt esetleg olyan szempont, amivel ki lehetett védeni az irigykedést?
Valóban így van, hogy kezdetben felmerült a „miért kapott X, miért nem kapott Y” típusú dilemma. Mint említettem, valóban alapos és minden részletre kiterjedő tervezés folyt a döntéseket megelőzően. Tudatosan nem pályázati rendszerben juthattak az iskolák a buszokhoz, ez ugyanis eleve nem tudta volna kizárni annak a lehetőségét, hogy olyan iskola is buszt kapjon, amely esetében a valós igény nem különösebben megalapozott. De visszatérve a konkurencia kivédésére… A kiválasztási rendszer tudatosan számolt a diákért való versengés lehetőségével, ezért eleve kizárta azt, hogy az egymáshoz közeli iskolák egymástól csábítsák el a diákokat, főleg az első osztályba készülőket. Nem volt cél a kisiskolák ellehetetlenítése sem. A saját régióm, az Ung-vidék specifikumait ismerem részletesen, így megemlíthetem, hogy például Szürnyeg, Imreg, Kisráska diákjai máshova, mint Vajánba, magyar iskolába nem járnak. Ha a szülők netán abból a megfontolásból, hogy kisiskola, eleve nem ide adták volna gyerekeiket, akkor, de csak ilyen esetekben vagyunk hajlandóak akár a nagykaposiba is beutaztatni a diákokat, kizárólag azért, hogy magyar iskolába járjanak.
Konkrét példáink igazolják, hogy ha ez a lehetősége sok szülőnek nem lenne, kényelmi és logisztikai okokból továbbra is a szórványban meglévő, helyi szlovák iskolába adnák hatéveseiket.
A Bodrogközben, Borsiban is van az idén egy iskolakezdő, aki számára szintén segítség a Rákóczi-busz a bodrogszerdahelyi magyar iskolába való eljutásban. Bizony, sokan rácsodálkoznak, hogy sajnos a nagyságos fejedelem szülőfalujában a magyar gyerekek csak a szlovák iskola létszámát gyarapítják. Ladmócon akadt egy szülő, aki szívesebben választotta a szomszédos, nagyobb, szintén bodrogszerdahelyi magyar iskolát. Speciális esetekként jelentek meg a felmérésben az olyan települések, ahol ugyan nem kisiskolaként van jelen a magyar oktatás lehetősége, a szülő ennek színvonalával mégis elégedetlen. Nem szívesen íratja be a csemetéjét – részben a nagyszámú szociálisan nehezebb helyzetű –, a tudásra nem igazán vágyó diákok közé, így szintén a szlovák iskola mellett dönt(ene). Ezekben az esetekben is hálásak ma már, tudják értékelni a szeptemberben kínálkozó új lehetőséget, mert így a magyar iskolát választhatták. A jelek szerint hatékony ez a fajta kiválasztási módszer, az iskolák részéről nem kaptunk negatív visszajelzést, az intézményvezetők egymás között semmi feszültséget nem tapasztaltak.
Hogyan képzeljük el az iskolabuszok működtetését a gyakorlatban? Az iskolák tulajdonát képezik majd? Ki fedezi az üzemeltetésük költségeit?
A járművek a Rákóczi Szövetség tulajdonában maradnak. Jelenleg folyik a szerződések véleményezése. Nemzeti ünnepünket követően minden egyes iskolát személyesen meglátogatunk, hogy aláírásra kerüljenek a már „testreszabott” dokumentumok. Minden iskola két szerződést ír majd alá, a Rákóczi Szövetséggel a járművek használatba vételéről, cél-alapunkkal pedig annak működtetéséről.
A felvidéki Rákóczi Hálózat magyarországi támogatásból állja majd az üzemeltetési költségeket. A diákok és az iskolák számára költségmentes az iskolabusz.
Az iskolák érdeme viszont a buszok sofőrjeinek körültekintő kiválasztása, akik sok esetben vagy az intézmény karbantartói, tanárai vagy éppen szülők, semmi esetre sem kívülálló, a gyerekek és az iskola vezetősége számára ismeretlen személyek.
A 9 és 23 férőhelyes iskolabuszok ünnepélyes átadására augusztus 31-én, Szigetszentmiklóson kerül sor, hogy a tanévnyitóra már Felvidék-szerte iskolába vihessék a kisdiákokat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/33. számában.
