Útfejlesztésről, egy tragédia okairól, stadionépítésről… egy komáromi sajtótájékoztatón
Andruskó Imre és Orosz Örs, a Magyar Szövetség két Nyitra megyei és komáromi városi képviselője június 24-én a komáromi Ferences barátok utcája 26. címen működő médiateremben tartotta meg a havonta szokásos közös sajtótájékoztatóját. Ismét a legutóbbi, illetve a közelgő testületi ülések legjelentősebb témái kerültek terítékre, ám ez alkalommal Becse Norbertet, a magyar párt Komáromi járási elnökét és Nyitra megyei frakciójának elnök-helyettesét is meghívták maguk közé.
Miután Orosz Örs üdvözölte a jelenlevőket, a Komáromi Regionális Népművelési Központ igazgatóválasztásával kapcsolatos fejleményeket ecsetelte. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az illetékes bizottság a pályázati kritériumokat teljesítő három jelölt közül Laboda Róbert pedagógust, költőt, slammert, kultúraszervezőt, több gyermekszínjátszó csoport rendezőjét javasolta igazgatónak. Ha e döntést a június 30-i ülésén a Nyitra Megyei Önkormányzat is jóváhagyja, akkor ő augusztus elején elkezdheti az öt évre szóló megbízatását. A megyei képviselők bíznak abban, hogy vezetésével a tevékenységi körök kibővítését is jelentő, új korszak kezdődik az „Ipari” épületében székelő intézmény életében, és sikeresen fog együttműködni annak jelenlegi munkatársaival. Egyúttal a képviselőtársai nevében is gratulált és sok sikert kívánt a pályázat győztesének.
Nyitra megyéből Gyarmati Tihamér megyei képviselő is helyet kapott a július 2-án ülésező, illetékes monitoring bizottságban. Vélhetően meghívják őt a következő közös sajtótájékoztatójukra, hogy beszámoljon a vonatkozó fontos részletekről.
A továbbiakban Orosz Örs a komáromi stadionépítés ügyéről is beszélt, ami 18 millió eurós magyarországi támogatásnak köszönhetően valósulhat meg. Múlt héten Andruskó Imre képviselőtársával együtt a kivitelezést végző konzorcium vezetője, Csémy Attila, valamint a városi sport- és ifjúsági bizottság szervezésében minden részletre kiterjedő stadionbejáráson vettek részt. Hozzátette: a munka gőzerővel halad. Bár volt egy rövid téli leállás, de még így is szeptemberre elkészülhet a létesítmény. Ottjártukkor közel 140 személy dolgozott az építkezésen. Örvendetes, hogy a beszállítói lánc szinte kizárólag "hazai" nagy- és kisvállalkozókból tevődik össze. A terepszemléjükről fotókat is mutatott.
Utolsóként az egyenként legfeljebb 4400 eurónyi műemlékvédelmi támogatásokról is szót ejtett. Például a Komáromi járásban a járási székhelyre és Ógyallára is érkeznek pénzeszközök kisebb beruházásokra, valamint a Zoboralján álló gímesi vár felújítására is jutott e támogatásból, így folytatódhatnak az ottani munkálatok.
Következőként Becse Norbert kapott szót, aki a Komáromi járást kiemelten érintő, közlekedéssel és a Nyitra megyéhez tartozó, 2. (közel 1500 kilométernyi) és 3. osztályú (mintegy 500 kilométernyi) útjaink és 534 hídjaink aggasztó állapotával, túlterhelésével kapcsolatos problémahalmazzal foglalkozott. A Keszegfalva–Gúta közötti tragikus baleset kapcsán is hangsúlyozta: a megye 2017 óta több mint 7 millió eurót fordított csak a Komáromi járás úthálózatának fejlesztésére, illetve biztonságának fokozására, és továbbra is azon dolgoznak, hogy az utak minél biztonságosabbak legyenek.
Mint mondta: a Lohót előtti útszűkület kiszélesítése a rendezetlen telekviszonyok miatt eddig nem tudott megvalósulni. Most az engedélyeztetési folyamat elején tartanak, 2026 tavaszán elkezdődhet. Nagyszigetnél hozzávetőleg 250 ezer euróból kerülhet sor hídfelújításra, s mivel a Csergőnél található híd pedig a hetes skálán már étlépte a hatost, ezért 50 ezer euróból a felújításával kapcsolatos projektdokumentáció kidolgozása is egyre sürgetőbbé válik…
Olyan megoldás, ami gyorsan, „varázsütésre” orvosolná az ebből eredő problémát, szerinte se létezik, ezért az érintett lakosság türelmét kérte. Ugyan Nyitra megye közútfejlesztési tervében szerepel az R8-as megépítése, de magának a megvalósítási tervnek az elkészülése is több évtizedbe telhet – jegyezte meg. A Komáromot elkerülő út építésének finanszírozására egyelőre nincs hajlandóság. Az eddig csupán Dunaszerdahelyig elért R7-es gyorsforgalmi út folytatása a kormány közútfejlesztési tervében csupán a 81. helyen szerepel a prioritási listán, ami elfogadhatatlan! Kiemelte: a Nagysuránynál épülő akkumulátorgyár majd még jobban megnöveli a megyén áthaladó teherforgalmat.
Az elhangzottakhoz Orosz Örs hozzátette: az első osztályú utak nem a megye hatáskörébe tartoznak, ezért ők azok forgalmát megyei szinten nem tudják közvetlenül befolyásolni, de minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek a közlekedésbiztonság javításáért.
Visszautasítják azokat a vádakat, melyek szerint a kialakult helyzetért a Magyar Szövetség megyei képviselői lennének felelősek. Úgy vélik, hogy a déli régióknak erős parlamenti képviseletre van szükségük azért is, mert az első osztályú utak állapota országos szintű kompetencia, s az állapotjavításhoz a pénzen kívül politikai akaratra is szükség van!
Utolsóként Andruskó Imre a június 26-án esedékes városi önkormányzati ülés előtt, Komáromot érintő témákról beszélt. Mielőtt belefogott, a korábbi téma kapcsán a megyei frakciójuk őszinte részvétét fejezte ki a baleset során elhunyt áldozatok hozzátartozóinak. Hozzátette: az elmúlt 20 évben mind a Komáromi járásban, mind Nyitra megyében megduplázódott a gépjárművek száma, azaz nőtt a (teher)forgalom, ami a közutak túlterheltségét okozza, s az anyagi források mellett hiányzik az állami, politikai akarat is, hogy ezen változtassanak.
Majd megdícsérte a komáromi cégek, intézmények vezetőit azért, mert ebben a nehéz gazdasági helyzetben is többlettel tudták zárni az előző évet. Azután párat megemlítette a következő testületi ülés napirendi pontjai közül. Azok egyike a városban ivóvizet is szolgáltató KOMVaK kérdése. Most egy olyan modellt akarnak bevezetni, hogy a városi ivóvíz- és csatornahálózat városi tulajdonból teljes mértékben átkerüljön a KOMVaK-hoz, ami szerinte gazdasági szempontból érthető lépés lenne, de ha később eladnák a céget, akkor a csatorna- és vízvezetékek is az új tulajdonoshoz kerülne. Ezért fontosnak tartja levédetni azt, hogy a jelenleg száz százalékos tulajdonban levő KOMVaK sem részben, sem teljes mértékben nem kerülhet eladásra.
Viszont azt támogatja, hogy készüljön egy koncepció a helyi autók számáról, a parkolási lehetőségekről…, s annak alapján döntsenek arról, hogy e téren milyen irányba kéne haladni. Ahogy bizonyos helyi utcák felújítását is támogatnák oly´módon, hogy a győztes kivitelező a saját munkájára tíz évre szóló garanciát vállaljon.
Továbbá a polgármester által javasolt füzetprogramot is megemlítette, mely keretében mintegy 2,5 ezer alapiskolást, 10 ezer euró összértékben füzetcsomaggal látnák el, ám abból a Marianum Egyházi Iskolaközpont és a két helyi gimnázium 8 osztályos tagozatának érintgetgt korosztálya kimaradna. Ezért azt javasolja, hogy a kihagyott mintegy 320 tanuló is kapja meg a füzetcsomagokat még akkor is, ha ez növelné a költségeket. Hiszen az odajáró helyi gyerekek szülei is Komáromban fizetnek adót…
Végül a Komáromban bevezetendő, többletbevételt eredményező fejlesztési díjról elmondta: azt a lakást és házat építőknek kéne majd kifizetniük, például 100 négyzetméteres ház esetében az 15-ször annyi, vagyis 1500 euró lenne. Csarnokok építése esetén pedig négyzetméterenként 35 euróra rúgna ez a díj. Nos, ezt a tervet most nem tartja támogathatónak, mert e térségből inkább elriasztaná a befektetőket, mint idevonzaná őket…
