Újra látogatható a felújított kékkői várkastély
Az elmúlt hónapokban komoly fejlesztések valósultak meg a kékkői várkastélyban; a munkálatok végére érve 2023. április 29-én be is indult az idei nyári turistaszezon.
A Balassiak által több mint hatszáz évig birtokolt, a kéklő, sziklás hegycsúcsról elnevezett erődítmény Kékkő fölött emelkedik, öt kilométerre a járási székhelytől, Nagykürtöstől.
Az elmúlt években a kastély keleti szárnya már megszépült; javították a tetőszerkezetet, addig használaton kívüli termek kaptak új funkciót, de megújult a homlokzat, és a nyílászárókat is lecserélték. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódott 2020-ban a HraMoKaPlus elnevezésű projekt, amit az Európai Gazdasági Térség 2014–2021 közötti pénzügyi csomagja és a Vállalkozás a kultúra, a kulturális örökség és a kulturális együttműködés területén nevű program révén az állami költségvetés támogatott. Ezeknek köszönhetően történt meg a kastély északi szárnyának a megújulása is, közel 1 millió eurónyi forrásból. Az Európai Gazdasági Térség alapjából több mint 800 ezer eurót, az állami költségvetésből 142 ezer eurót, a Szlovák Nemzeti Múzeum pedig a saját büdzséjéből mintegy 50 ezer eurót szánt a fejlesztésekre.
A Nagykürtösi járás egyetlen várának újonnan kialakított alkotóműhelyeiben a múzeumlátogatók bábfigurákat, sőt saját játékokat is készíthetnek. Szintén újdonság a Castanea nevű múzeumi cukrászda is, amely keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között várja az oda betérőket. Az intézmény látogatói itt számos helyi specialitást, így többek között szelíd gesztenyéből előállított finomságokat, gesztenyemézet, gesztenyefagylaltot kóstolhatnak; Kékkőn van ugyanis az ország legnagyobb gesztenyéskertje.
Amint azt a múzeum igazgatónője, Helena Ferencová megfogalmazta, új helyiségeket alakítottak ki a pénztárnak, valamint az emlék- és ajándéktárgyak árusítására is.
A Balassák (Balassiak) sok-sok viharos évtizeden keresztül ősi fészkükből, kékkői birtokukról irányították a – Turóc, Liptó és Árva területét is magába foglaló – zólyomi erdőispánságot. A neves nemzetség tagjai majd’ hatszáz évig birtokolták a kéklő, sziklás hegycsúcsról elnevezett erődítményt, amely a 13. század második felében épülhetett; a középkori várpalota megépítésére valamikor az 1300-as években kerülhetett sor. A történelmi Nógrád vármegyében fekvő település neve egyébként „Keykkw” formában tűnik fel elsőként egy 1290-es oklevélben.
