Új elnök a Csemadok Lévai Területi Választmányának élén - Kovács Pétert kérdeztük

Mi motivált arra, hogy elvállald a Csemadok Lévai Területi Választmánya elnöki pozícióját?

Fiatalkorom óta fontos számomra a közösség; évekig aktívan dolgoztam a Via Nova Ifjúsági Csoportban, de sokat köszönhetek az olyan Csemadokhoz köthető rendezvényeknek is, mint a bálok, az esztrádműsorok, a megemlékezések vagy a beszélgetőestek. Színészkedtem és néptáncoltam a Csemadok Lévai Alapszervezete mellett működő csoportokban, van tehát mit visszaadnom ennek a közösségnek.

Destruktív kritizálás helyett sokkal többre mennénk, ha mindenki a tehetségéhez mérten tenne a közösségért. Személy szerint nem szeretnék 60-70 évesen azzal a bűntudattal élni, hogy csak kritizáltam vagy véleményeztem a történéseket ahelyett, hogy aktívan részt vettem volna a közösség formálásában.

Mit tartasz a legfontosabb személyes célodnak ebben a tisztségben?

Úgy gondolom, a választmány elnökének a legfontosabb feladata az, hogy az alapszervezeti tagoknak hitet és motivációt adjon a közösségi munkához. Sokan belefáradtak a társadalmi munkába, s nem látják értelmét a kultúraszervezésnek. Ezen, ahol csak lehet, változtatni kell, mivel egy kis menyecskekórus, egy pár fős megemlékezés is sokkal több, mint a semmi. Sok községben ezek jelenthetik az utolsó pislákoló fényt, az utolsó látható és hallható jelét annak, hogy élnek még magyarok az adott településen. Természetesen nagyobb horderejű céljaink is vannak: szeretnénk minél szélesebb rétegeket megszólító rendezvényeket létrehozni.

Van egy picit filozofikusabb jellegű motivációm is: konzervatív értékrendű emberként fontosnak tartom, hogy a nyugati társadalomban dúló kultúrharcban a konzervatív értékeket képviselő oldalt erősítsem. Erre Felvidéken a Csemadok a legalkalmasabb.

Hogyan látod jelenleg a lévai régióban működő alapszervezetek helyzetét? Milyen erősségeik, milyen kihívásaik vannak?

Nagyon vegyes az összkép. Vannak települések, ahol erőn felül működik a helyi alapszervezet, virágzik a kulturális élet, viszont vannak olyan települések is, ahol a magyarság arányát, illetve lélekszámát tekintve aktívabb közösséget feltételezne az ember.

Ami az erősségeket és kihívásokat illeti, vannak olyan kimondottan szórványnak tekinthető községek, ahol már nincsenek magyarajkú fiatalok. Az ilyen helyeken évente maximum egy-két magyar kulturális program valósítható meg a választmány hathatós segítségével. Vannak azonban olyan, még tömbmagyar települések is, ahol „csak” pár tettre kész embert kellene találni ahhoz, hogy felvirágozzon a kulturális élet és újra magyar daltól zengjen a főtér.

Meglátásod szerint mik a legnagyobb lehetőségek, amelyeket a Csemadok most kihasználhatna a régióban?

Nagy lehetőségeket látok a választmány jelenlegi összetételében. Az első benyomásom az, hogy egy motivált, tettre kész csapat jött össze. Vannak fiatalok és tapasztaltabbak egyaránt. Általában véve a Csemadoknak mint kultúraszervezőnek nagy lehetősége a közösségi terek létrehozása.

Rengeteg más példát is fel lehetne sorolni, ahol összejött a közösség: disznótorok, szüretek, utcabálok, menyegzők. Manapság önszerveződően nem jönnek létre ezek a közösségi élmények, így a Csemadokra hárul a feladat, hogy megszervezze a közösségi életet.

Milyen prioritásokat fogalmaztál meg az első egyéves időszakra? Vannak már konkrét terveid, programjaid?

Informatikusként tudom, hogy minden projekt alapos igény-, illetve erőforrásfelméréssel kezdődik. Az első egyéves időszak végére teljes képet szeretnék kapni településenként, hol mire van igény és legfőképpen lehetőség.

Hogyan szeretnéd a fiatalokat bevonni a szervezet életébe? Hogyan látod a generációk közötti együttműködés lehetőségeit?

A fiatalok társadalmi szolgálatra való elhívásának erősítése nagy kihívás, valószínűleg sok szervezet küzd vele. Én egyáltalán nem értek egyet azokkal a nézetekkel, hogy a mai fiatalok igénytelenebbek vagy tehetségtelenebbek lennének, mint elődeik. Az életstílus változott, a felszínes, csillogó élménykeresés került előtérbe a mély értelemmel bíró kulturális élményekkel szemben.

A fiataloknak üzenném, hogy ne féljenek a nyilvános szerepvállalástól! Egy alkalommal Újváry Laci bácsi odajött hozzám azzal, hogy egy új színdarabot rendez és szeretné, ha csatlakoznék a gárdához. Az első gondolatom az volt, hogy még saját magamnak a tükörben sem tudok elmondani egy tisztességes mondatot, nemhogy a színpadon színészként. De mivel Laci bácsinak nemigen lehetett nemet mondani, megpróbáltam. A legjobb mellékszereplőnek járó díj lett belőle később a komáromi Jókai Napokon.

Tervezel-e új partnerségeket?

A választmánynak egyfajta kulturális szolgáltatóként kell működnie, amely összeköti a szereplőket. Terveim között szerepel a kapcsolatfelvétel az összes önkormányzati, oktatási intézményi, illetve egyházi vezetővel, de például a cserkészekkel is, hiszen ők is hozzá tudnak adni a közös rendezvényekhez, ki tudjuk egészíteni egymást.

A partnerségek kialakításában fontos, hogy olyan jellegű rendezvényeket valósítsunk meg, melyek kapocsként szolgálhatnak az intézményvezetők közt. Felmerült például egy országos tehetségkutató megrendezése, mely esetében meg kell szólítani az oktatási intézményeket, hogy küldjék el a tehetséges diákokat, kellenek aktivisták a lebonyolításhoz, szükség van a vállalkozói rétegre az anyagi támogatás végett, standokkal részt tudnak venni a civil szervezetek új tagok toborzása érdekében, vendégként meghívást kapnak az önkormányzati képviselők, politikusok, egyházvezetők, illetve a fellépőket elkísérik a családtagok, nagyszülők, barátok. Így egy rendezvényen össze tud jönni egy széles paletta, amiből mindnyájan profitálhatunk; ez egy nagyon szép példája lenne annak, hogy egy jó ügy érdekében Felvidéken is össze tudunk fogni.

Hogyan képzeled el a Csemadok és a digitális tér kapcsolatát? Miben látod a közösségi média és az online programok szerepét?

Különböző felmérések alapján a 15–30 év közötti fiatalok 95 százaléka használ internetet naponta, 84 százaléka használ online közösségi hálózatokat, illetve több mint 40 százaléka online, közösségi média platformokon keres híreket. Így bátran kijelenthető, hogy az online tér alapvető kapcsolódási pont a fiataloknál. Amennyiben az online térből vezet út egy élő közösségbe, az nagyobb eséllyel vonzó lehet a fiatalok számára. Ebből kifolyólag a Csemadoknak és minden más szervezetnek nagyon fontos a virtuális térben való megjelenés. Az eseményeinket ott is kell hirdetni, illetve a sikeres rendezvényekről megosztható, minőségi beszámolókat kell készítenünk.

Mit tartasz a tagság aktivizálása leghatékonyabb módjának? Tervezel új típusú eseményeket, amelyek kifejezetten a mai igényekre válaszolnak?

Csak rendszeres és minőségi rendezvényekkel tudjuk a tagságot aktivizálni.

Szeretnéd átalakítani a szervezet belső működését? 

Úgy gondolom, a választmány működése egyelőre nem szorul nagyobb átalakításra, egy kisebb javaslatom lesz a választmány felé: menjen rendszeres e-mail értesítés az alapszervezetek felé a választmány üléseit követően az elfogadott döntésekről. Az országos szerv működését viszont minden téren sokkal átláthatóbbá kell tenni!

Milyen gondolataid vannak még az országos szerv működésével kapcsolatban?

Úgy vélem, elérkezett az idő a szervezet szellemi terének, küldetésének újradefiniálására. Nagyon fontos az önkéntes társadalmi munka és a népművészeti értékvédelem. Ha valaki néptáncolni, énekelni vagy színészkedni szeretett volna az anyanyelvén a Csemadok létrejöttekor, ennek egy módja volt: belépni a szervezetbe. Ez mára megváltozott; rengeteg önálló népművészeti társulás alakult, vannak amatőr színjátszókörök.

Túlélésünk záloga lehet az, hogy büszkék vagyunk gyökereinkre, kultúránkra. Aki járt már Székelyföldön, tudja, mire gondolok. Jelenleg a felvidéki magyar társadalom nincs a legjobb kondícióban, szükségszerű a nemzetünkhöz való viszony erősítése minden téren: többek között a politikum terén kell a parlamenti képviselet, szükség van egy prosperáló vállalkozói rétegre, magas színvonalú oktatási intézményekre és egy olyan Csemadokra, amely megfelelő közeget biztosít a kulturális élet felvirágoztatásához.

Ha három év múlva visszanézel majd erre az időszakra, mit szeretnél, mi valósuljon meg mindenképpen?

Hosszabb távon a legfontosabb célkitűzés minél több emberhez eljuttatni a minőségi magyar kultúrát. Ennek érdekében három év elteltével remélhetőleg a választmány összerázódva, igazi csapatként fog tudni tevékenykedni.

Van olyan csemadokos emléked, személyes élményed, ami meghatározó számodra, s amit példaként viszel tovább az elnöki munkádban?

A lévai alapszervezet mellett működő Garam Menti Néptánc Együttesben ismertem meg a feleségemet, két gyermekem édesanyját, aki azóta is meghatározza az életem. Akkoriban a néptánc mellett társastáncoltam is, igaz, az ország egyik legjobb edzője, Vadkerti Viktor sem tudott velem túl sokat kezdeni, a versenyeken kis túlzással már a széttáncolásnál kiestem. Igaz, a latin táncosok körében is akadtak szemrevaló menyecskék, mégis a néptáncosok közt, a Csemadokhoz köthető közösségben leltem meg az igazgyöngyöt. Ez számomra rávilágít arra, hogy a Csemadok létének jelenleg talán az a legfontosabb értelme, hogy olyan értékközösségeket teremtsen, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ismeretségek, házasságok és magyar gyermekek szülessenek!