Új arcok, ismerős szándékok
A 2026. október 24-i önkormányzati választások küszöbén, a Magyar Szövetség színeiben induló jelöltek jelenléte a párt regionális beágyazottságáról tanúskodik a Lévai járásban is.
A térségben összesen huszonöt polgármesterjelölt méretteti meg magát a párt színeiben, míg kilencen – Kajas Milan Deménden, Csudai Róbert Lekéren, Kovács József Garamszentgyörgyön, Fúrik Gyula Kálnán, Streda Károly Málason, Maďar Gyula Peszektergenyén, Kassai Renáta Garamsallón, Bednárik Margit Sáróban és Batár Gábor Nagysallóban – koalíciós együttműködésben vágnak neki a küzdelemnek. Tizennyolc tapasztalt településvezető – köztük Černák Miroslav Besén, Tenczel János Ipolybélen, Csákvári Marián Csatán, Tóth Magdolna Ipolyfödémesen, Gašparík Ágota Ipolyszakálloson, Farkas Attila Kétyen, Német Zsolt Szetén, Konczi Károly Lontón, Csenger Beáta Kisölveden, Riczo Dániel Ipolypásztón, Köpöncei Péter Paláston, Varga Péter Felsőtúron, Srna Zoltán Százdon, Bazsó Árpád Szalatnyán, Cseri Zita Nagyölveden, Zachar Pál Ipolyságon, Antal Nyustin Ágnes Ipolyvisken és Gubík Andrea Zsemléren – kifejezett célja az, hogy megismételje négy évvel ezelőtt elért választási sikerét és a helyiek bizalmából folytassa a megkezdett építkező munkát. Azonban minden választási ciklus igazi belső dinamikáját és frissességét a helyi közéletbe belépő új szereplők adják. A Magyar Szövetség színeiben önállóan induló huszonöt jelölt közül heten – köztük a farnadi Nagy János, az egegi Felyo Péter és a tőrei Benko Péter – most első alkalommal pályáznak a polgármesteri tisztségre.
Kik ők, mi ösztönzi őket a mindennapokban, és hogyan látják saját szűkebb pátriájuk jövőjét egy olyan gazdasági környezetben, ahol a kistelepülések mozgástere az elmúlt években szemmel láthatóan beszűkült? A jelöltek személyes vallomásai nemcsak egyéni életutakat, hanem a felvidéki magyar vidék jelenlegi állapotát, húsba vágó dilemmáit és a helyi kitörési pontokat is pontosan kirajzolják.
A jogfolytonosság és a reálpolitika talaja – Nyírágó
Különleges elrendeződés tanúi lehetnek a Nyírágón élők. Ifj. Fekete Zoltán nem egy külső bíráló pozíciójából érkezik a helyi közéletbe, hiszen a polgármesteri székben édesapját váltaná, aki huszonkilenc hosszú éven keresztül irányította a községet. A generációváltás e formája egyszerre jelent óriási gyakorlati előnyt és nem csekély felelősséget. Ahogy a jelölt maga is rámutat, mások általában azzal indokolják az indulásukat, hogy valami hiányzik a falu életéből, vagy hogy jobban, esetleg teljesen másképp vezetnék a települést, mint elődjük. Ő viszont ebből a szempontból egyedülálló helyzetben van, hiszen ha édesapja elmesélné az elmúlt közel három évtized minden megvalósult beruházását és eredményét, arra hetilapunk egész terjedelme is kevés lenne. Nem szeretné őt vakon követni, mert nem egyformák, és a célja sem az, hogy felülmúlja a mögöttük álló évtizedek teljesítményét, hanem az, hogy méltó, modern módon folytassa azt a munkát, amit az édesapja elkezdett. Az elmúlt négy évben képviselőként és alpolgármesterként szerzett tapasztalatai alaposan megedzették a tisztánlátását a reálpolitika vonatkozásában.
– Tisztában vagyok azzal, hogy a kis- és közepes méretű települések költségvetését az utóbbi időben olyan mértékben megnyirbálták, hogy önerőből ma már szinte elképzelhetetlen bármilyen jelentősebb beruházás megvalósítása. Éppen ezért egy jó polgármester és a testület elsősorban a lehetőségekre reagál, vagyis az éppen aktuális pályázati kiírásokhoz kell igazítania elképzeléseit – jegyezte meg ifj. Fekete Zoltán.
A sikerre kiváló példa a községben a közelmúltban megvalósult, mintegy 1,2 millió euró értékű kerékpárútprojekt, amely bizonyítja, hogy a legbátrabb tervek is elérhetők.
– A megkezdett úton haladva a közösségi terek fejlesztése áll a fókuszban, hiszen a tavaly átadott kerékpár- és gyalogút mellett idén elkészült egy kisebb „relaxpark” játszótérrel, filagóriával és kültéri fitneszeszközökkel. Az idén novemberben megnyíló, akár 50 ezer eurós támogatást nyújtó pályázaton mindenképpen indulni szeretnénk, hogy a faluközpontban kialakított parkot tovább lehessen csinosítani.
Szintén kiemelt feladat a jelenleg épülő második bérház megvásárlásának a lebonyolítása. A bérházat egy beruházó építi, a község pedig megvásárolhatja szociális bérlakások kialakítása céljából. Ez a rendszer biztosítja a megfizethető lakhatást a helyieknek anélkül, hogy a falu profitszerzési kényszerből megterhelné a lakókat. Ifj. Fekete Zoltán vallja, hogy egy település igazi értékét nem az épületek vagy az utak, hanem az ott élő emberek adják, ezért nyitott ajtókkal és közvetlen párbeszéddel kívánja szolgálni a nyírágóiakat.
Harminc év tapasztalata a közösség szolgálatában – Nagytúr
A folyamatosság és a helyi tapasztalat egy másik, szintén nagy tiszteletet parancsoló teljesítményét prezentálja Saliga József Nagytúron. A település jelenlegi polgármestere tizenhat évnyi hivatali munka után visszavonul, így Saliga mint a helyi képviselő-testület leghosszabb ideje működő tagja, a lakosok biztatására döntött úgy, hogy megméretteti magát a faluvezetői posztért. Huszonnyolc éve tevékenykedik a nagytúri képviselő-testületben, így az elmúlt negyedszázad minden örömének és gondjának tanúja volt. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola elvégzése és a katonai szolgálat letöltése után, 1998-ban, fiatalon került a testületbe, azóta mindössze két polgármestere volt a falunak, akikkel kiválóan együttműködött. Munkáját nem a nulláról kell kezdenie, hiszen az előző időszakból jól előkészített pályázati tervek állnak a rendelkezésére. Első feladatai közé tartozik a községháza és a kultúrház külső és belső felújítása a megfelelő kiírások, lehetőségek kihasználásával.
– Szintén elő van készítve a csatornahálózattal nem rendelkező falu számára egy környezetbarát, gyökéralapú szennyvíztisztító rendszer tervezete, amely kulcsfontosságú lépés a környezetvédelem terén. Az úthálózat javítása, a Somogyi-parkban található sportpálya és öltözők megújítása, a két falurész temetőiben a kerítések cseréje, valamint az egyházzal összefogva a lélekharangok elhelyezése mind a közeli tervek része – mondta a nagytúri polgármesterjelölt, Saliga József.
Programjában a tárgyi beruházásokkal teljesen egyenrangú helyet foglal el a falu szellemi és közösségi élete. A két éve felszentelt, Szent Márton nevét viselő új templom köré szerveződő aktív hitélet megbecsülése mellett a helyi sportszervezet támogatása kiemelten fontos számára. A futballcsapatot személyesen, mindenesként irányítja harmincöt éve, és büszke arra, hogy a felnőtt együttes a második világháború óta szünet nélkül működik, míg a diákcsapat az utóbbi időben több bajnoki címet is szerzett. Lelkes helytörténészként szeretné kiadvány formájában feldolgozni a község történetét saját bőséges fénykép- és dokumentumgyűjteménye alapján, emellett a világháborús áldozatok emléktábláját is ki kívánja egészíteni a helyi hősök neveivel.
Európai horizont és lokálpatrióta lendület – Nagyod
A fiatalos lendület, a nemzetközi felkészültség és a mély elkötelezettség találkozik Sipos-Kosztolányi Klaudia jelöltségében Nagyodon. A lévai iskolák után Besztercebányán fordító-tolmács diplomát szerző szakember brüsszeli, európai parlamenti gyakornoki évek után tért vissza szűkebb pátriájába, és jelenleg is fordítóként dolgozik. Családjával négy éve él Nagyodon, amely azóta az otthonukká vált; a településhez apósa révén is kapcsolódik, aki innen származik. Személyes elkötelezettsége abból fakad, hogy gyermekei számára szeretne egy biztonságos, összetartó és fejlődő környezetet biztosítani.
– Egy közösséget nem egyetlen ember épít fel, hanem az emberek közösen – vallja a nagyodi polgármesterjelölt, aki korábban az ifjúsági csoport és a szülői szövetség elnökeként már bőséges tapasztalatot szerzett a közösségépítésben.
A polgármesteri tisztségre való felkészülést rendkívül komolyan veszi, július óta céltudatosan vesz részt az önkormányzatok működését oktató képzésen, emellett több tapasztalt polgármesterrel és megyei képviselővel ápolt jó kapcsolatát hívná segítségül. Programja szorosan összefonódik a közösségi élet és a falukép megújításával. Tervei között szerepel különböző rendezvények szervezése, legyen szó falunapról, bálról, kézműves-foglalkozásról vagy éppen közös faluszépítő kezdeményezésekről.
– A játszótér bővítése, a fásítási és virágültetési programok, az utak és járdák állapotának rendezése, a közlekedés biztonságosabbá tétele, így a főúti gyorshajtás visszaszorítása, a tekepálya felújítása és a kultúrház bővítése mind-mind a kényelmesebb mindennapokat szolgálja majd. A korszerű tájékoztatást SMS-értesítésekkel és aktív közösségi médiás jelenléttel tennénk gördülékennyé, míg egy testvértelepülési kapcsolat kiépítésével a közös, határon átnyúló pályázati lehetőségeket nyitnánk meg a község előtt – mondta terveiről lapunknak Sipos-Kosztolányi Klaudia, Nagyod polgármesterjelöltje.
Egy kistérségi központ átfogó stratégiai jövőképe – Zselíz
A szóban forgó települések közül – városi léptékével, intézményrendszerével és regionális súlyával – kiemelkedik Zselíz. Csenger Tibor polgármesteri programja egy kifejezetten átfogó, hosszú távú városfejlesztési koncepciót vázol fel, amely a megyei alispáni és politikai tapasztalataira, valamint kiterjedt kapcsolatrendszerére építve kíván új forrásokat bevonni a település életébe. A cél nem kevesebb, mint Zselízt egy élhetőbb, zöldebb, rendezettebb és emberközpontúbb várossá formálni, ahol a lakosok, a vállalkozók és a civil szervezetek közösen alakítják a jövőt.
– Zselíz fejlesztési programja több egymásra épülő szakterületet ölel fel. A várostervezés és a közbiztonság terén a megelőzés és a rend megteremtése az alap. A tisztaság megőrzése érdekében a lakótelepi konténerállomásokat zárt, chipes hozzáférésű gyűjtőpontokká alakítanánk, fejlesztenénk a zöldhulladék biokomposztálását, és növelnénk a közterületi szemetesek számát. Csenger Tibor szerint a szemetelés és a rongálás visszaszorítására szükséges a meglévő kamerafelvételek aktívabb kihasználása, és gyakoribb rendőri jelenlét. A városi játszótereket kerítéssel és korszerűsítéssel tenné ellenőrizhetőbbé és biztonságosabbá.
Az infrastruktúra terén a mintegy 22 kilométeres városi úthálózat átfogó, felmérésen alapuló felújítása jelent prioritást, amely egy 4-6 éves, háromütemű program keretében valósulna meg, a felületi kátyúzás helyett a tartós helyreállításra helyezve a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan zajlana a járdák akadálymentesítése és egy egységes parkolási koncepció kidolgozása, amely magába foglalja a félbemaradt parkolók befejezését, a lakótelepi ingyenes parkolási lehetőségeket, valamint a belvárosi parkolás vállalkozókkal közös rendezését.
– A zöldövezetek és a szabadidő fejlesztésének jegyében – a Garam-part, a gesztenyefasor és a park összekapcsolásával – egy összefüggő szabadidős övezetet hoznánk létre. A volt zselízi fürdő területe új, multifunkciós családi, sport- és pihenőövezetté alakulna, ahol helyet kapna egy nyári szezonos medence, különféle sportpályák és játszótér is – vázolta a terveket a zselízi polgármesterjelölt.
Az egészségügy és a szociális biztonság terén a több mint húsz környező települést kiszolgáló helyi szakrendelő megerősítése a cél, ahol a fiatal orvosok letelepedését bérlakások biztosításával támogatná a város. A szociális bérlakások szigorúan rászorultsági alapú elosztását, az otthoni gondozási szolgálat megerősítését, a családi gondozók tehermentesítését, a szociális tanácsadást és krízisintervenciót, a szociális tűzifaprogramot, valamint a dolgozó szülőket segítő nyári óvodai ellátást javasolja a program. Az oktatás, a sport és a kultúra területén az óvodai udvarok rendezése, az alapiskolák infrastruktúrájának felújítása, a művészeti és speciális iskola elhelyezésének fejlesztése áll a középpontban. A sportéletben a labdarúgás mellett más sportágak támogatását, a stadion rekortán futópályájának kialakítását, egy 20 fős városi kisbusz beszerzését és a zselízi amfiteátrum újraélesztését tervezi.
– A belváros megújítása során a főtér zöld, szökőkúttal ellátott közösségi pihenőhellyé válna, miközben a külső városrészek, mint Garammikola, Szódó, Karolina vagy Nagypuszta infrastrukturális fejlesztése sem szorulna háttérbe. A turizmusban az Esterházy-örökségre, Franz Schubertre és a Sacher-hagyományra épülő turisztikai márka és egy önálló turisztikai iroda létrehozása jelentheti a fejlődés útját – mondta zárásképpen Csenger Tibor.
Cselekvés és elhivatottság
Noha Nyírágó, Nagytúr, Nagyod és Zselíz eltérő méretű és adottságú települések, a most induló polgármesterjelöltek szavaiból egyértelműen kirajzolódik a közös nevező: a szűkebb pátria iránti elkötelezettség és a reális helyzetértékelés.
A modern településvezetés – az adminisztráción és az épületek állagmegóvásán túl – az infrastruktúra fejlesztését, a szociális biztonság megteremtését, a közösségi terek élővé tételét és a megpályázható források maximális kihasználását célozza meg. Jó esetben mindez egyetlen ügyért történik: hogy az itt élő emberek biztonságban, rendezett környezetben élhessenek, és büszkék lehessenek szülőföldjükre.
A választások közeledtével a döntés a lakosok kezében van, de a felvázolt tervek világosan mutatják, hogy a Garam és az Ipoly mentén van akarat, felkészültség és elszántság a cselekvésre.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/41. számában.
