Turizmus a fővárosban
Pozsony sokaknak nem tartozik a kedvenc városai közé, mondván, kicsi, alig van látnivaló, a város nem a turistákat szolgálja, rossz a közlekedés, ám aki a sztereotípiákat maga mögött hagyja, és ad neki egy esélyt, valószínűleg kellemes csalódást okoz majd számára. Nem árt tehát beleásnunk magunkat a város történelmi és kulturális vonatkozásaiba, hiszen még a végén kiderülhet, Pozsony nem is olyan unalmas hely, mint azt elsőre gondoltuk.
A szakértők és a statisztikák szerint Pozsony látogatottsága hamarosan megközelíti a 2019-es évben elért maximumot. 2023-ban összesen 1,15 millió turista kereste fel a fővárost, ebből több mint 760 ezren voltak külföldiek. Az idei év első negyedévi felmérései alapján Pozsonyt egyre többen látogatják, sőt a turisták nagy része már nem csak gyors kirándulásra adja a fejét, hanem időt szán az alapos városnézésre. Pozsonyba a nyaralni vágyók főként Csehországból, Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Olaszországból, Magyarországról, Görögországból, Franciaországból, Spanyolországból, Romániából, Norvégiából és Horvátországból érkeznek. Emellett Ukrajnából is jönnek a szlovák fővárosba, ám az ő esetükben nehéz különbséget tenni az átutazók és a háború elől menekülők között. Az első negyedévben az Európából és Amerikából érkezők száma közel 140 ezer fő volt, míg a hazai kirándulók 81 695-en voltak. A több mint 200 ezer turista átlagosan két éjszakát töltött a városban.
Vladimír Grežo, a Pozsonyi Idegenforgalmi Szervezet igazgatótanácsának elnöke úgy véli, Pozsonynak anyagi szempontból nagyon fontos, hogy a helyi turizmus stabil lábakon álljon.
Hozzátette, a város látogatottsága és a szolgáltatások jelentős gazdasági növekedést idézhetnek elő, és bár a rendelkezésre álló források korlátozottak, az idegenforgalom továbbra is kulcsfontosságú a város gazdaságában.
Több turizmussal foglalkozó honlapon is megemlítik a Pozsonyi kártya (Bratislava card) használatának előnyeit, ezt hangsúlyozza Grežo is. A kártyának mind a tömegközlekedésben, mind a nevezetességek megtekintéséhez szükséges belépőjegyek kedvezményesebbé tételében nagy szerepe van. Grežo a digitális alkalmazások fontossága mellett felhívja a figyelmet a mesterséges intelligencia (AI) felhasználására is, amellyel újszerű autentikus élményeket tudnának nyújtani a látogatóknak.
Bármerre is járunk a világban, legyen az Európa, Amerika vagy a Távol-Kelet, az ország népszerűségének függvényében válasszuk ki azokat a városokat és azok látványosságait, amelyeket ott-tartózkodásunk alatt meg szeretnénk tekinteni. Mint minden városnak, Pozsonynak is megvannak azok a nevezetességei, melyek ismertté teszik világszerte.
Kezdjük egy igazi klasszikussal, a pozsonyi várral, amely egyben a főváros szimbóluma. A Duna felett magasló jellegzetes, felfordított asztal formájú, négy saroktoronnyal épült vár az utóbbi évek rekonstrukciója és belső tereinek megszépülése révén kiemelkedő jelentőségű turisztikai látványosság. Történelmi hátterét tekintve is fontos állomása lehet a városnéző turizmusnak.
Augusztus 16-a és 18-a között pedig még inkább érdemes lesz odalátogatni, hiszen akkor tartják a híres koronázási napokat, amikor felelevenítik a múltbéli koronázási ünnepségek hangulatát. A koronázási körmenetben a Pozsonyban megkoronázott uralkodókat korabeli kíséretükkel tekinthetjük meg; idén I. József koronázásának történetét elevenítik fel. A menet élén I. József halad lóháton, mögötte pedig az udvartartása. Az úton az érsek vezetésével a papság is végigvonul majd. Közben az érdeklődők megcsodálhatják a korabeli viseleteket, a ruházati kiegészítőket és a harci öltözeteket, páncélzatokat.
A felvonulás teljes ideje alatt a hírnök folyamatosan ismerteti a közönséggel a koronázások történelmi hátterét, így nemcsak a látványban gyönyörködhetünk, de információkat is kaphatunk az adott történelmi eseményről, a korabeli történelmi összefüggésekről.
Pozsony másik kulturális kincse a Mihály-kapu, amely az egykori négy, Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét régen a közelében ott állt, de mára már lerombolt Mihály-templomról és a kapu előtt elterülő helységről kapta. Az 51 méter magas épületen lévő sisak tetején áll a sárkány felett diadalmaskodó Szent Mihály arkangyal szobra, melyet még 1757-ben készített Eller Péter pozsonyi rézműves. A torony másik jellegzetessége, hogy mind a négy oldalán óralap van.
A főváros legendás templomait szintén nem szabad kihagyni a néznivalók listájáról. A Szent Márton-dóm mellett a leglátogatottabb a magyar szecesszió ékköve, egyben Lechner Ödön egyik legkiválóbb alkotása, amelyet a falainak lenyűgöző színe miatt csak Kék templomként tartanak számon. Hivatalos neve azonban Szent Erzsébet-templom, amely a plébániával, illetve a mellette lévő gimnáziummal alkot összefüggő épületegyüttest. Maga a templom szemet gyönyörködtető építészeti remekmű, amely magán hordozza a régi hagyományok és történelmi stílusok jegyeit. Vétek volna nem szánni rá időt.
A fentebb említett turisztikai célpontok mellett fontos megemlíteni Pozsony egyik modern ikonikus jelképét, az UFO-t. Ez nem más, mint a szlovák nemzeti felkelésről elnevezett híd ligetfalui pilonjának tetején lévő furcsa építmény, amely már 52 éve díszíti Pozsony látképét. Ez a különleges kilátóhely 95 méter magasságban helyezkedik el, ahonnan 100 km-es távolságot is képesek vagyunk belátni. Népszerűségét és romantikus voltát adja még, hogy innen remek szögből láthatjuk a napnyugtát az év szinte bármely szakaszában, de nyáron kiváltképp emlékezetes lehet a lemenő nap látványa az UFO-ból.
A pozsonyi főpályaudvar feletti szőlőhegyek közötti dombot könnyen szem elől tévesztik a turisták. A helyet elsősorban azok keresik fel, akik kerülik a zajos látványosságokat, és innen vezet az út a Kálváriára is. A Kálváriát a történelmi Magyarország első kálváriái között jegyzik, erre pedig az ott lévő fákra rögzített képek emlékeztetnek.
A keresztutat jelképező emlékmű nagy része az 1970-es években a Prágai utca kiszélesítésekor megsemmisült, ezért annak csak a maradványait, illetve a környezetét tekinthetjük meg.
Míg a Kálvária az Óvárosban a béke rejtett szigete, addig a Comenius Egyetem botanikus kertje a nyugalom szigete Károlyfalu városrészben (Karlova Ves). Az 1942-ből származó idilli kertben számtalan gyönyörű természeti kincs lelhető fel. Van benne rózsakert, japánkert, Ausztrália növényvilágának jellegzetességei és pálmafák is. Ha az időjárás megengedi, a kert ideális hely egy piknikhez, jógához vagy egy fotózáshoz a virágzó cseresznyefák alatt. A kert áprilistól októberig látogatható.
A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás közel 15 éve tűzte ki céljául a többnemzetiségű Pozsony történelmi és kulturális értékeinek ápolását. Tagjai magyar nyelvű tematikus városnéző sétákat indítottak. Az idő igazolta tevékenységük fontosságát, mivel sétáik széles körben nagy népszerűségnek örvendenek. Már nemcsak a pozsonyi magyarok, hanem a Dél-Szlovákiában és Magyarországon élő magyarok, de akár a magyarul értő és tudó szlovákok is ellátogatnak egy-egy eseményükre. A séták során idegenvezetőik Pozsony magyar vonatkozású nevezetességeit, történelmi épületeit, emlékműveit és a város történetét ismertetik az érdeklődőkkel.
Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli alelnöke elárulta, hogy bár nyáron nem szerveznek városnéző túrákat, szeptembertől szívesen várják azokat, akik új megvilágításba helyezve ismernék meg a fővárost.
Hozzátette, hogy a társulás sétáit elsősorban magyar nyelven tartják, de hangsúlyt helyeznek arra is, hogy bemutassák, Pozsonyt mely nemzetek alakították az elmúlt évszázadokban. A német, szlovák, zsidó, horvát és más nemzetek hagyományai éppúgy meghatározóak a főváros története szempontjából, mint a magyarokéi.
A nyári szünet után, szeptember 8-án Nők Pozsonyban, 29-én pedig Pozsonyi mitológia címmel indítja útjára tematikus városnéző sétáit a Pozsonyi Kifli.
A Pozsonyi Idegenvezetők Szövetségének tagja, Daniela Radocha idegenvezető úgy gondolja, a turistacsoportok közlekedése az egyik legégetőbb probléma, főkent azért, mert a nyári turistaszezonban az illetékesek olyan változásokat vezetnek be, amelyek megnehezítik a kirándulók helyzetét. Elmondása szerint a fővárosba látogatók nagyjából negyede autóbusszal érkezik. Megállóik között szerepel a pozsonyi vár, de jelenleg csak 10 percig tud megállni ott a busz, ami nem elég sem a vár történetének megismerésére, de még arra sem, hogy a kirándulók elmehessenek a mosdóba.
Lucia Solanová, kolléganőjével egyetértve, szintén felhívja a figyelmet a toalettek hiányára, és arra is, a turisták gyakran panaszkodnak, hogy a galériák és múzeumok már 18 órakor bezárnak.
Hozzátette, az idelátogatók biztonsága is hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen a nyári szezonban városszerte számos szervezett rablóbanda garázdálkodik. Úgy véli, a fokozott rendőri figyelem javíthatna a helyzeten és ezáltal a város megítélésén is.
Pozsony sokkal több annál, mint amilyennek sokszor felvázolják az embereknek a fővárost. Közhely, de nem szabad, hogy a külsőségek alapján ítélkezzünk, hiszen a város egyes részei, gondoljunk csak az Óvárosra, olyan értékeket tartogathat, amelyek felülírják majd mindazt, amit eddig gondoltunk. Hosszasan sorolhatnánk a főváros különféle nevezetességeit, megemlíthetnénk a számtalan kikapcsolódási lehetőséget a külvárosaiban, mégsem ettől lesz hívogató, hanem a sokszínűsége miatt. Mind történelmi és kulturális, mind gasztronómiai vonatkozása is csábító lehet, hiszen a pozsonyi Sétatéren haladva, mézédes pozsonyi kiflit majszolva, máris másképp látjuk a távolról szürkének tűnő, de közelről szemlélve élettel teli várost.
Megjelent a Magyar7 2024/30.számában.
