Trianonról méltóképpen Királyhelmecen
Mivel Királyhelmec város vezetői Trianon kapcsán nem tartanak megemlékezést, a feladatot évek óta a Bodrogközi Magyarok Közösségi Háza vállalja magára, illetve civil kezdeményezések segítik az emlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján.
A közösségi házban e héten két rendezvényt is láthattak az érdeklődők. Június 2-án Nemcsák Károly színművész és Tolcsvay Béla zenész pódiumestjét tekinthette meg a nagyérdemű Szép szerelmem, Magyarország! címmel. A két művész több mint 10 éve járja a Kárpát-medencét ezzel a léleknemesítő műsorral, amelyben elhangzottak – a teljesség igénye nélkül – Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila, Wass Albert, Reményik Sándor, Szép Ernő haza- és emberszeretetről szóló költeményei, ill. Tolcsvay Béla emblematikus dalai mellett megzenésített versek és népdalok egyaránt.
A gyásznap 102. évfordulóján Furik Csaba történész-polgármester mondta el emlékező gondolatait, ezt követően pedig Dégner Lilla színművésznő, a Kassai Thália Színház tagjának tanítványai mutatták be a „Hisz amiről nem mondunk le, az mindiga miénk marad“ című műsort, amelyet a művésznő állított össze és rendezett. De haladjunk sorjában! Furik Csaba beszédét két gondolat köré építette: először a történelem törvényszerűségeit vette górcső alá, majd arról beszélt: milyen irányt érdemes követnünk Trianon után.
Leszögezte: a trianoni határok kijelölésekor nem a nemzetiségi szempontok kerültek előtérbe, sokkal inkább stratégiai és gazdasági szempontokat vettek figyelembe az illetékesek. Ezért történhetett meg, hogy az évszázadok során kialakult természetes régióközpontúság helyett mesterségesen darabolták fel Magyarországot. Olyan területek kerültek az ország peremére, amelyek korábban fontos szerepet játszottak az ország életében. Ha annak idején pl. nem vágják ketté Sátoraljaújhelyt, a vármegye székhelyét, ma egy virágzó város lehetne belőle, igazi gazdasági, kereskedelmi és kulturális központ. Arról nem is beszélve, hogy a Bodrogközben élők számára is gyorsabban elérhető lenne, mint a mai járási illetve a megyeszékhely.
Furik helyteleníti azt a történelmi szemléletet is, amelyik arra biztat: ne foglalkozzunk a múlttal, a helyzet úgyis megváltoztathatatlan. Ha a 30 évvel ezelőtti és a mai térképet összehasonlítjuk, a bekövetkezett változások egészen mást mutatnak. Igenis egy változó korban élünk, jövőnk pedig attól függ: mit akarunk elérni saját magunk számára. Képesek leszünk-e saját sorsunkat irányítani, annak alakulásába beleszólni. Hogy ez bekövetkezhessék, arra a receptet Juhász Ferenc Himnusztöredék, illetve Ratkó József Ember, fa c. versében találta meg. Ha mindig emelt fővel járunk, szívünket és a lelkünket hittel és tudással tápláljuk, bármire képesek vagyunk!
Az elhangzott prózai részletek, a különböző műfajú zenei darabok mind-mind azt igazolták: magyarságunk örökség, őrizzük meg azt a jövőben is, mert magyarnak lenni jó! A feketébe öltözött szereplők ezúttal sem okoztak nézőiknek csalódást, hiszen újfent bizonyították: többen közülük elképesztően tehetséges és sokoldalú gyerekek. A fiatalokon kívül a műsorban szerepelt még Balogh Mónika, Bari Fatima és a Karcsa Parti. Zongorán kísért Demkó Szófia, Dócs Anna és Varga Szabolcs.
Végezetül essék néhány szó a királyhelmeciek civil kezdeményezéseiről is!
Az elmúlt évben a város legmagasabb pontján, a Nagy-hegyen Sohajda Péter és Karnay Árpád szervezésében tartottak egy megemlékezést az összetartozás tüzének lángja mellett, amelyet az idén a szervezők szerettek volna újra megrendezni. Sajnos, a járási illetékesek ezt nem engedélyezték , azzal utasítva el a kérelmet, hogy azt az esemény előtt 2 hónappal kell benyújtani 150 €-s illeték befizetése mellett.
Végül a Petőfi Sándor Polgári Társulás a gyásznap emlékére egy motoros túrát szervezett Királyhelmec és Várhosszúrét között.