Tisztes öregkor vagy tengődés az élet alkonyán? - a párkányi régió időseinek lehetőségeiről
Milyen lehetőségei vannak a párkányi régió időseinek? Hogy lesz jobb? Egyedül, idősotthonban, netán a gyerekeknél? Sok idősödő ember naponta töpreng ezen, de a családok is gondban vannak, ha valamely idős családtagjuk ápolásra szorul.
![idősek idősotthon](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2022-04/humanita-emberi-sziv.jpg?itok=hodI9Nl7)
Mári néni két bottal jár, vagyis inkább egy bottal és egy kapával. Férje már régebben meghalt. Hiába ajánlgatják neki idegenbe szakadt fiai, hogy költözzön idősotthonba. Erről hallani se akar.
– mondja és csendesen hozzáteszi, abban reménykedik, hogy még azelőtt meghal, mielőtt otthonba kerülne.
Márta a gyerekeinél lakik, sokszor magányos, ha azok munkában vannak.
– kesereg.
Károly bácsi majd nyolcvanévesen került öregotthonba, családjának nem volt más választása, amikor ágynak esett. A lánya egy nála fiatalabbat ápol az osztrák sógoroknál, de muszáj dolgoznia, hiszen van még pár éve a nyugdíjig. Farkas Ivántól, Muzsla polgármesterétől, Nyitra megyei képviselőtől tudakoljuk, milyen lehetőségei vannak az időseknek a régióban. Településenként nagyon változó. A gondozói szolgálat, nappali foglalkoztató, nyugdíjas klub mind könnyebbé, gazdagabbá tehetik az idős emberek életét. Bár a rendszerváltás után sok településen felmerült, hogy egyes épületeket idősotthonokká kellene átalakítani, ez kevés helyen valósult meg a szigorú működési előírások és a magas fenntartási költségek miatt.
– magyarázza Farkas Iván.
A megyei képviselő emlékeztet, az előző év végén a törvényhozás a szakmai nyilvánosság és az érintettek bevonása nélkül olyan jogi változásokat hajtott végre, amelyek az önkormányzatokra nézve rendkívül hátrányosak. A január elsején életbe lépett törvénymódosítás arra kötelezi a településeket, hogy minden egyes lakójuk után, akik magán vagy nonprofit szervezetek (nem megyei vagy állami) által fenntartott intézményekben vannak elhelyezve, fizessenek havonta körülbelül száz eurót. Sőt, kétszer százat – egyszer fejpénz gyanánt, másodszor hozzájárulásként az intézmény rezsiköltségeihez. – A községre nézve a leghátrányosabb kombináció az, ha számos idős polgára van, akik közül többen magán nyugdíjasotthonban élnek és, a községben nem található szociális szolgáltatás. Ilyenkor arányaiban jelentős forrásokat von el a község költségvetéséből a hozzájárulás – emeli ki a képviselő.
A párkányi otthonban főleg a szociálisan rászorulók kapnak helyet. Az intézménynek jelenleg negyven lakója és négy szabad helye van.
– mondja el Silvia Bučeková, az intézmény igazgatója, aki 27 évvel ezelőtt kezdte itt a munkát, mint ápolónővér.
Megtudjuk, két-, illetve háromágyas szobáik vannak és van egy hatágyas, intenzív ellátást biztosító helyiségük is. Ez utóbbiban igen jók a körülmények a súlyos, magatehetetlen betegek ellátására. Az épületet Nyitra megyétől bérlik, ezért nagy átalakításokat nem végeznek az épületen, de felújításokra gyakran sor kerül. Kitér a falvakat hozzájárulásra kötelező törvénymódosításra.
– hangsúlyozza az intézményvezető.
Az otthonnak Nyitra megye a fenntartója. Nagy előnye, hogy a településen kívül, szép természeti környezetben található. Jozef Jendrušák, az intézmény igazgatója vezet végig az épületen. Elmondja, nő a lakók életkora és az egészségi állapotuk is egyre rosszabb, ezért mindenképpen csökkenteni szeretnék a 240-es létszámot. Diagnózis szerint is el szeretnék különíteni a lakókat, mert nem jó az enyhe demenciával küzdő időseknek együtt lenni a pszichiátriai betegekkel vagy a tartós ápolásra szorulókkal.
A férőhelyek bővítése érdekében belefogtak egy, a magyar–szlovák határon átívelő projektbe, melynek keretében két környező településen is létesül kihelyezett szociális otthon.
Már a nyáron átadásra kerül az ipolyszalkai, ahová 25 lakót tudnak felvenni. Helembán, a régi laktanya épületében már működik egy otthon, az év végére pedig egy újabb 25 férőhelyes is elkészül. Az utóbbi években a kovácspataki otthont is bővítették, modernizálták, beépítették a tetőteret, megtörtént a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, új vezetéken kapják az ivóvizet és a szennyvíztisztító is most készült el. Ezenkívül tervben van egy kéméndi egyházi épület felújítása ilyen célra, valamint egy teljesen új épület építése Muzslán uniós forrásokból. Az igazgatótól megtudtuk, a Covid alatt ők is kicsit megfogyatkoztak, tíz, egyéb betegséggel küzdő lakójuk meghalt.
– zárta a beszélgetést az igazgató.
Muzsla a környező településekhez képest kiváltságos helyzetben van. 2016-tól működik a gondozói hálózat, nyolc ápoló látja el a rászorulókat munkanapokon. A rászorultság mértékét az orvos határozza meg, egy gondozó 4-5 embert lát el naponta.
– mondja el Szalai Bernadett, a szociális szolgáltatások vezetője.
A gondozói szolgálat mellett napközi foglalkoztató is várja Muzslán a járóképes időseket. Sokszor a gondozottakat is elviszik a foglalkoztatóba, ahol alkotnak, beszélgetnek.
– sorolja Bernadett és hozzáfűzi, ezeken kívül a falu nyugdíjasklubjának életébe is bekapcsolódhat az idősebb generáció. A környéken még Kisújfalun van foglalkoztató, Nagyölveden a foglalkoztató mellett gondozóhálózat is működik, Párkányban is van gondozószolgálat, foglalkoztató azonban nincs. Az idősek életminőségét eleve megnehezítik a magas korral összefüggő tényezők. Ezekből adódóan korlátok garmadájával kell az idős embereknek megküzdeniük. Tegyünk hát meg mindent mind a településeken, mind a családban, hogy az anyagi nehézségek ellenére az idős emberek ne magányosan, méltatlanul, fájdalmakkal éljék életük végső szakaszát.