Tervek és lehetőségek
Az év kezdetén felettébb időszerű beszélni összegzésről és tervekről, ezért felkerestük a Csallóközi Múzeum vezetőjét, és a Dunaszerdahelyi járás városainak könyvtáraiba is ellátogattunk.
A Csallóközi Múzeum már hosszú évek óta nem hagyományos értelemben vett múzeum, hanem kiállítási tér, továbbá zenei és egyéb kulturális, helytörténeti, történelmi, pedagógiai és közéleti témájú rendezvények, konferenciák, író-olvasó találkozók élettel teli színhelye.
– hangsúlyozta a múzeum igazgatója, Nagy Iván.
Az intézmény bekapcsolódott a Dunaszerdahely írásos említésének 770. évfordulójának az ünnepségsorozatába, mégpedig egy konferenciával, Berényi József védnöksége alatt (lapunk pár hete számolt be róla). Nagy Iván igazgató szerint a múzeum szempontjából is fontos volt, hogy csatlakozzanak a város által meghirdetett emlékévhez, és a konferencia valóban sikeres volt. Az előadások nagy részét a Múzeumi Híradóban is megjelentették.
Érdekfeszítő rendezvényük volt Áldozó Istvánnak, Győr főlevéltárosának az előadása arról, mit rejt a győri levéltár Dunaszerdahelyről, továbbá Fehér Sándor előadása a Jókai család eredetéről. Ami a zenét illeti, ott járt a Beliczay Kamarazenekar, Cseh Tamásék, a Samaria Klezmer Band, továbbá hatalmas siker volt nyáron a Dunaszerdahelyi Udvari Muzsika sorozata, amely a múzeum kertjébe, a platánfák alá költözött.
Lapunk megjelenésének időpontjában Mikóczy Dénes tárlatára kerül sor, de idén például Tallós Prohászka Istvánnak is lesz egy jubileumi kiállítása a Csallóközi Múzeumban. Jelenleg az intézmény munkatársai a Járási Munkaügyi Hivatallal együttműködésben a több mint 15 ezer kötetből álló múzeumi könyvtárat rendszerezik.
Ha már könyvtárról esett szó, a csallóközi városok könyvtárait is meglátogattuk. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár kiemelt intézményként, mozgalmas évet zárt. Hiszik-e vagy sem, de csak a tavalyi év során 503 különböző rendezvény köthető a könyvtárhoz.
– mondta a könyvtár igazgatója, Lacza Ilona. Ezek mellé jönnek természetesen az iskolai projektek, hol a helyszínen, hol az adott iskolában, hisz a könyvtár évente több száz rendezvényt kell, hogy megvalósítson. A cél változatlan: az olvasás népszerűsítése és az olvasók számának a gyarapítása.
– Igyekszünk új típusú rendezvényeket szervezni és fölkarolni, ilyen például a Szeretet Szálló meséi. Mester Dóra írt ezzel a címmel egy könyvet az örökbefogadásról, a toleranciáról, az egymás elfogadásáról, és mellette bemutattuk fantasztikus babáit is. De vendégünk volt már például a munkaügyi hivatal is, tehát nyitottak vagyunk minden olyan csoport, egyesület számára, amellyel találunk közös pontokat. Folytatjuk az idősek számára a memóriatréninget, ami már lassan klubjellegűvé válik. Tavaly létrehoztunk egy új helyiséget, a Smartlabot. A Tudományos és Műszaki Információs Központtól (CVIT) kaptunk hozzá 3D-s nyomdákat, rajzgépet, multimédia írókat, 8 notebookot, vettünk hozzá digitális legót és egyéb alkalmatosságokat. Létrehoztunk tehát egy modern digitális világot a könyvtárban, ahol a gyerekek számára főleg csoportos vagy klubfoglalkozásokat tartunk. Nemrég sógyurmából készítettünk díszeket, de lesz társasjátékozás is, mert vannak új játékaink és folytatódik az angol nyelv tanítása is. Bevezettük a mobilos, digitális igazolványt, az összes könyvünket chippel látjuk el, és ún. védelmi kapukat is kialakítunk, hogy ne vihessék ki a könyveket illetéktelenek.
A dunaszerdahelyi könyvtárban nagyjából százezer könyv van, amelyekért már nem minden esetben kell személyesen eljönni.
– Februártól bevezetjük a könyvek házhoz szállítását is azok számára, akik igazolni tudják, hogy valamilyen okból nem tudnak eljönni személyesen – tájékoztatott Lacza Ilona igazgató.
Azt már Iván Zlatarits Anett mondta el, hogy a könyvtárnak további projektjei vannak. Az Életmesék estjére a TANDEM polgári társulás szervezésében kerül sor és lényegében egy kiadványsorozat bemutatásáról van szó. Molnár Kriszta és Szendi Tünde 70 év feletti idősekkel készített életútinterjúkat rögzítettek, ami a közösségfejlesztésnek olyan különleges formája, amelynek személyiségformáló ereje van, megerősíti a generációk közötti kapcsolatot. Az idős emberek visszaemlékezései egy-egy régió történelmébe és mindennapjaiba nyújtanak betekintést, ami által tapasztalataikat átadhatják a fiatalabbaknak. Az interaktív könyvbemutatót február 4-én tartják.
A Storytelling workshop szintén a TANDEM által valósult meg tavaly, amely során Tóth Molnár Éva a történetmesélés módszerét és felhasználási lehetőségeit mutatta be az érdeklődő pedagógusoknak és könyvtárosoknak. Idén tervben van Badin Ádám, illetve a Vekker műhely meghívása, akik bábos, illetve színházi foglalkozásokat tartanak majd a kisebbeknek.
Természetesen az akusztikus zenei esteknek, a képzőművészeti kiállításoknak és az író-olvasó találkozóknak is lesz folytatása; Lacza Ilona kiemelte a jó együttműködést Iván Andrással és csapatával, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával és a Felvidéki Alkotók Körével.
A Corvin Mátyás VMK alá tartozó nagymegyeri könyvtár könyvállománya nagyjából 38 ezer kötetet számlál. A 2025-ös évben 434 olvasójuk volt, ezek közül 92 gyermek. Ez már az izsapi fiókkönyvtárral együtt értendő, de az csak szerdánként 14 és 16 óra között van nyitva.
A könyvtár felosztása a klasszikus gyermek-, illetve felnőtt könyvtár elvét követi, továbbá külön részben találhatók az enciklopédiák, szótárak, speciális szakkönyvek, amelyek csak a könyvtárban olvashatók.
– Ha nagyon kéri valaki, például egy érettségire készülő diák, akkor ezeket a könyveket is kölcsönadjuk, de manapság már nem jellemző, hogy valaki kikérné ezeket, sőt, a könyvtárban sem olvasnak már. Amíg nem volt mindenkinél otthon internet, addig be-bejöttek a fiatalok, mivel a nagyközönség számára volt internetszolgálatunk, de erre már nincs igény. Az alapiskolásokkal és az óvodásokkal azonban nagyon jó a kapcsolatunk, ők rendszeresen járnak hozzánk. Az ovisoknak például felolvasó órákat is tartunk, ami általában meseolvasás. De van, hogy a nagyobbakat megismertetjük a könyvtárral, annak működésével, beavatjuk őket az olvasás rejtelmeibe és szépségébe. Pár éve már mindenki számára online is elérhetők a könyveink Nagymegyer város honlapján, így otthonról is lehet böngészni a könyvek listáját – mondta Mikolai Mónika, aki 24 éve dolgozik a könyvtárban, s a közelmúlttól már a vezetője is.
Az egyéb közösségi jellegű eseményeket, mint például az író-olvasó találkozókat, már a közeli művelődési házban tartják meg, ahol több hely van és talán komfortosabb is, vagy pedig az alapiskolák napközijében, ha gyermekirodalomról van szó. A nyugdíjas klubban is vannak író-olvasó estek, ott eleve garantált bizonyos számú érdeklődő.
Az olvasóközönség java részét is a nyugdíjasok alkotják, de sok gyermekolvasójuk is van, azonban 12 éves kor felett már általában más érdekli a felcseperedő kamaszokat. A fiatalokat nagyon nehéz megfogni, de a kismamák és a kisgyermekes családok már gyakrabban betérnek, és akkor az anyuka és az apuka is megáll a polcoknál. Örvendetes tény viszont, hogy a 40 „pluszosokat” is látni a könyvtárban, mert sokhelyütt csak a gyerekek és a nyugdíjasok az állandó vendégek.
Nagymegyeren a könyvtárlátogatók többsége nő, és a legnépszerűbbek a romantikus regények, a skandináv krimik, a thrillerek, a kortárs magyar női szerzők művei és a történelmi regények. Ez utóbbiak iránt inkább a férfiak érdeklődnek.
Mikolai Mónika azt is elmondta, hogy kvízesteket és rajzversenyeket is szerveznek, amelyek apropóját általában egy-egy író vagy költő kerek jubileuma adja. A rajzversenyeket zömmel nagy érdeklődés övezi, s az elkészült alkotásokat a könyvtár előcsarnokában egy tárlat keretében a nagyközönség is megtekintheti.
– Az önkormányzat 2500 euróval támogat bennünket, azonkívül pedig a Művészeti Alap (Fond na podporu umenia) és a magyarországi Márai-program révén tudjuk frissíteni könyvtárunkat, ez nagyjából 500 új könyvet jelent évente.
Bősön a könyvtár egy éve került vissza a kultúrház emeleti helyiségébe a szolgáltatások házából, amelyet egy vállalkozó vett meg a várostól. A régi-új helyiséget időközben szigetelték és egy ablakot is „vágtak” az oldalába, így már természetes fény mellett olvashat a betérő vendég. Azt viszont csak szerdánként teheti meg az 56 regisztrált könyvtárba járó, ugyanis ez az a nap, amikor nyitva van a könyvtár.
Jakus Judit, a könyvtár vezetője ugyanis több munkakörben is tevékenykedik, a könyvtáros „szerep” csak a munkája 20 százalékát teszi ki, így csodát nem tud tenni. Az utóbbi időszakban épp elég munka volt azt a nagyjából nyolcezer könyvet az emeletre szállítani és rendszerezni. Ráadásul más rendezési elv alapján kellett elhelyezni a könyveket a polcokra, hogy mind elférjen, és ne legyen keveredés. A jó hír az, hogy a kisebb gyermekek, az óvodások és a kisiskolások újra felfedezték a könyvtárat, mert ez az utóbbi időben nem volt mindig így.
– Az óvodákkal és az iskolákkal kialakítottuk az együttműködést. Márciusban, a könyv hónapja alkalmából eljönnek és választanak maguknak könyveket. Azt vettem észre, hogy ezután sokan visszajöttek a szülőkkel. Ez főleg az óvodásokra és az elsősökre jellemző, mert az iskoláknak saját könyvtáruk van. A nyári táborok alkalmával is meglátogatnak bennünket, s akkor is szervezünk közös foglalkozásokat.
A könyvtár városi támogatással évente 20-22 könyvvel tudja frissíteni a kínálatát, de egyelőre nem volt olyan személy, aki be tudta volna nyújtani a pályázatot a könyvvásárlást támogató alapítványokhoz. Ősszel azonban már Jakus Judit is részt tudott venni egy olyan továbbképzésen, Dunaszerdahelyen, ahol ezzel foglalkoztak, így a jövőben valószínűleg ők is megpróbálnak alternatív forrásokat is felhasználni a könyvvásárlásra.
A könyvtár vezetője a régi épületben kézműves-foglalkozást is vezetett gyermekeknek, most ezt szívesen újraindítaná, de nagyobb gyerekek számára, akiket így egy kicsit a könyvtárral is meg lehetne ismertetni. Két hagyományos írógép is található a könyvtárban, ezeket nagyon szeretik a gyerekek, hiszen ilyen gépekkel máshol nem találkoznak. A könyvtárnak a helyi Csemadokkal is szoros az együttműködése, a húsvétvárókat a tájházban, a karácsonyváró foglalkozásokat pedig a kultúrházban szokták közösen megszervezni. A nyugdíjasok ősztől tavaszig járnak rendszeresen, nyáron, amikor már sok a kerti munka, akkor nem nagyon. Középkorú könyvtárlátogatóból nagyon kevés van Bősön, de ugyanez a tapasztalat a járás többi könyvtárában is.
Megjelent a Magyar7 2026/5. számában.
